Elhiszem

Hol kezdődött, hol ér véget, és ott milyen törvény érvényes
Honnan jöttem, hova tartok, a csónakom hol ér majd partot
Még homályos a kép, de a lelkemben már él, elhiszem

Sűrű felhő zár el minket, félhomály borít be mindent
Csak szívünk látja a valóságot, azt a Földöntúli édes álmot
Mert homályos a kép, de a lelkemben már él

Csak nézem azt a tükröt, azt a sok apró szilánkot
És a tökéletes képet még csak darabokban látom
De mint édes álom, mégis úgy hat rám
Mert sokkal több vár ott, mint gondolnám

Minden ott kezdődött, és nem ér véget
Ott az Élet törvénye érvényes
Onnan jöttem, oda tartok, a csónakom ott ér majd partot
Bár homályos a kép, de a lelkemben már él