Feltört talaj régóta parlagon,
Megkövült már... - Közöny az arcomon.
Nincs bennem vágy, nem izzít szeretet,
Nem éget a tűz, játszom a szerepet
Kiszáradt föld régóta parlagon,
Esőre vár... - Könnycsepp az arcomon...
Ez sem segít, a felszínt éri csak,
Törd meg szívem, szánts bennem új ugart!
Ref:
Szántsd fel, Uram, megkövült szívemet!
Égessen a bűn, gyűlöljem lelkemet!
Szántsd fel, Uram, megkövült szívemet!
Előled nem rejtem el, nem rejtem el bűnömet.
Te hoztál fényt, nekem adtál életet,
És mégis elszórom, tékozlom az éveket.
Igéd, ha szól, a felszínt éri csak
Törd meg szívem, szánts bennem új ugart!
ref.
Ne hagyd, hogy újra kőszívvel várjalak!
Ne fojtson félelem, adj rám sasszárnyakat!
Öröm és tűz repítsen utadon,
Kövessem lépted, szolgáljak szabadon!
ref.
Tövis helyett teremjen mirtuszág,
Árassza életem szent igéd illatát!
Sok bűn-bogáncs ne fojtsa szívemet,
Halál helyett éledjen szeretet!
ref.
Szántsd fel a szívemet!