09.09 Olykor helyénvaló a félelem
Az Úr félelme minden igaz hit kezdete és alapja. Isten komoly félelme és tisztelete nélkül sohasem gyökerezhet meg bennünk a tiszta élet. Aki szellemében nem imádja Istent, az képtelen szentül élni.
- helyet adni valakinek, akit tisztelünk
- valakit előreengedni és követni
- Isten iránti tisztelet és bizalom ötvözete. Életemben az első hely az övé, az ő szava, igéje a döntő, tőle függök teljesen.
Az Úr félelme minden igaz hit kezdete és alapja. Isten komoly félelme és tisztelete nélkül sohasem gyökerezhet meg bennünk a tiszta élet. Aki szellemében nem imádja Istent, az képtelen szentül élni.
E földi életben nem mindig látjuk világosan Isten ítéletét, mert sokszor a jókat és a gonoszakat ugyanaz a sors éri. Ez most a megpróbáltatás ideje, nem a jutalmazásé vagy a büntetésé. Isten sokszor mégis félelmetes dolgokat cselekszik igazságosan, úgy hogy még a nemtörődöm ember is kénytelen felismerni ítélő kezét.
Ha az ember szívében hordja a törvényt, egész élete igazzá lesz, mert a szívben van a helye a törvénynek. Ha a fejünkben volna, megzavarna, a hátunkon hordva meggörnyednénk, de ha a szívünkben van, megtart és megerősít.
Mivel Isten soha el nem hagy, sem el nem távozik tőlünk, legyünk elégedettek azzal, amink van. Mivel az Úr a miénk, sohasem maradunk barát, kincs és otthon nélkül. Töltsön el ez a bizonyosság azzal az érzéssel, hogy nem élünk az emberektől való függőségben. Mivel ilyen nagy pártfogónk van, nem kell alázatoskodnunk embertársaink előtt. Legyünk bátrak a szólásra, és ne féljünk az ellenérvektől.
Legalább három dolog fog igaznak tűnni ennél az Apollós nevű megnyerő férfinél. Először, istenfélő ember volt; másodszor, imádkozó ember volt; és harmadszor, hatalmas volt a Szentírás ismeretében.
Az ember elcsodálkozik azon, hogy ha tanításbeli probléma nem támadt volna az antiókiai gyülekezetben, akkor, emberileg szólva, Szilász hogyan válhatott volna Pál társává az Úr munkájában? Azonban bármilyen úton lépett is Szilász a nyilvánosság elé, felfedezzük, hogy milyen istenfélő ember volt.
PÉTER SZOLGÁLATA az 1. fejezetben az, hogy emlékeztessen, különösen arra, amit Isten adott a szenteknek:
- Mindenki egyenlő, drága hitet kapott, 1. v.
- Az Ő isteni ereje mindennel megajándékozott minket, ami az életre és a kegyességre való (arra vonatkozik, kell hozzá), 3. v.
- Igen nagy és becses ígéretekkel ajándékozott meg bennünket... Kikerülve a romlottságot, 4. v.
Ennek a tragikus házaspárnak a története úgy világít, mint valami jelzőtűz. A Sátán támadást intézett a növekvő gyülekezet ellen, arra törekedve, hogy megrontsa kezdeti dicsőségét. Anániás és Szafira alkalmas eszközök voltak erre, és mindketten benne voltak egy kétszínű cselekedetben. Földet adtak el, és az ár egy részét elvitték ajándékképpen az apostolokhoz, azt a látszatot keltve, hogy az egészet odaadták. Teljesen jogukban állt azt tenni a tulajdonukkal, amit akarnak.
A 6. FEJEZET általános témája: „Hogyan élvezzük az életet?" Pál nagyon teljes életet élt, az élet megtapasztalásainak egész skáláján végigment. Ismert fogságot, megkorbácsolást, hajótörést, szűkölködést, megkövezést, és megtapasztalta az emberi érzelmek tartományát egyik szélsőségtől a másikig. Mégis, szenvedéseinek nagysága ellenére megtérés utáni életét szent öröm és szellemi elragadtatás töltötte be.
Belsazár korai halálát követően Dárius került a trónra. Azonnal hozzálátott új kormányzásának és adminisztrációjának kiépítéséhez az országban. Mint minden "rendszerváltozás" esetén, voltak előléptetések és alacsonyabb osztályba helyezések, körös-körül sok irigységgel. Dániel életpályája kifogástalan volt, és jelleme kritikán felüli, ezért amikor az új kinevezések megtörténtek, Dániel lett az első főkormányzó. Nyilvánvalóan voltak mások is, akik Dániel posztjára pályáztak, és az új hatalmi pozíciók kihirdetése után arra törekedtek, hogy Dánielt megbuktassák.