Efézus

AZ EFÉZUSIAKHOZ, a Filippiekhez és a Kolosséiakhoz íit levél, amelyeket Pál apostol a börtönből Irt, kiemelkednek, mint hatalmas hegység, a többi ihletett levelei közül. Az Efézusiakhoz írt levélben ennek legmagasabb csúcsaira jut fel az apostol.

„ANNAKOKÁÉRT EMLÉKEZZETEK!" Hasznos arra emlékezni, hogy egykor milyen messze voltunk Istentől. Jól tesszük, ha megnézzük azt a szakadékot, ahonnan kimentettek bennünket (Ézs 52,1). Akinek sokat bocsátottak meg, nagyon fog szeretni; és azzal mi lesz, akinek keveset bocsátottak meg? (Lk 7,47). Minden bűnös ember messze van Istentől, és az üdvösség kiszabadítja a szegényt és a koldust a szemétdombról, hogy a fejedelmek közé ültesse, és hogy Isten trónját örökölje. A pogányok mégsem tarthattak igényt az Üdvözítő ígéreteire, amelyeket Izráelnek tett (Róm 9,4).