Mária Magdolna teljes odaadást mutatott az Úr Jézus iránt. Szeretete a kegyelem mérhetetlen adósságának törlesztése volt. Az Úr hét démont űzött ki belőle, szabaddá téve zsarnokaitól, és megszentelve őt Önmaga számára. Mária ezt az odaszentelést azoknak az asszonyoknak egyikeként mutatta be, akik pénzügyileg támogatták az Urat szolgálatában.
Az első dolog, amit Mártáról olvasunk, hogy befogadta az Urat a házába. Készített számára ételt, ami bizony nagyon dicséretre méltó, de Mária magára hagyta Őt és leült Jézus lábainál.
- Márta háborgása nővére miatt.
A dolgozó Márta úgy érezte, hogy az imádó Mária elhanyagolja. Panaszkodott, és úgy gondolta, hogy sem Mária, sem az Úr nem törődik vele valójában.
Az Úr tudta, hogy a zsidó vezetők "azon tanakodtak, hogy Őt megöljék", Jn 11,53, ezért "nem járt többé nyilvánosan a zsidók között". Hat nappal húsvét előtt eljött Betániába. Vendégül látták, és Lázár, akit feltámasztott a halálból, ott ült "vele együtt az asztalnál", 2. v., miközben jellegzetes módon Márta szolgált fel, és Mária ismét az Ő lábainál ült.
A betániai otthon olyan hely volt, amely nagyon kedvessé vált az Úr számára; olyan hely, ahova Ő ellátogatott azokon az estéken, amelyek keresztre menetelét megelőzték. Az "övéinek" a vendéglátása drága volt számára; "Szerette pedig Jézus Mártát és annak nőtestvérét és Lázárt", Jn 11,5.
Öt olyan alkalom van, ahol Mária jelen van és szembetűnő, de nem halljuk, mert ezekben a feljegyzésekben nem beszél. Ez a hallgatni arany ékesszólása. Mária tudja, mikor kell beszélni, mikor kell énekelni, és mikor kell csendben maradni.
Mária és a dicsőítő ének (Magnificat)
Mária éneke úgy vált általánosan ismertté, mint a "Magnificat", mert az ének az Úr magasztalásával kezdődik. Nagyon sokat lehet tanulni Mária jelleméről, amint énekét hallgatjuk. Itt látni fogjuk alázatos gondolatait önmagáról és magasztos gondolatokat Istenről. Ez itt az Úr megismerése, megismerése szentségének, hatalmának, irgalmának és kegyelmének. Énekel Mária szeretetről és örömről, Jahve hűségéről és iránta való irgalmasságáról.
Legalább hat olyan nő van Újszövetségünkben, aki a "Mária" nevet viseli. Nevüknek jelentése egyikükre sem igaz, mert a név azt jelenti, hogy „keserű", és ezeknek a nőknek mindegyikével egy bizonyos édesség jár együtt. Ezek közül elsőként Máriát, Jézus anyját kell említeni. Érdekes, háromfajta megközelítési módja van ennek az istenileg kedvelt názáreti lánynak a történetéhez. Szavai, éneke és hallgatása mind feltárja majd jellemének szépségét. A feljegyzésekben Mária csak ötször szólal meg.
A négy evangélium kedves története egy-egy József szolgálatával kezdődik és fejeződik be. Az elején a názáreti József galileai, szegény ember és ács. A végén arimátiai József júdeai, gazdag ember és tanácsadó. Mindegyik jó helyen volt jó időben, jó állapotban, hogy Isten felhasználhassa.
Erzsébetnek bizonyos mértékig egyedülálló szerepe van. Bibliánkban ő az egyetlen nő, aki ezt a nevet viseli. Ő az egyetlen nő, akiről azt mondja az Ige, hogy betöltötte a Szent Szellem. Meglepő hasonlóságot mutat Sárával, Izsák édesanyjával, valamint Annával, Sámuel édesanyjával. Erzsébet Áronnak igaz leánya volt, és Zakariással, papi férjével minden bizonnyal szent és boldog házasságban élt.
