Ruth

A Ruth könyvének második fejezetében a hangsúlyos szó a "kegyelem"! A törvény megtiltotta, hogy befogadják Izráelben egészen a tizedik generációig, 5Móz 23,3. Mit tehetett akkor egy nincstelen özvegyasszony, hogy megtalálhassa napi megélhetését? Mégis, Naomi hozzájárulását kéri ahhoz, hogy gyűjtögethessen olyan valakinek a mezején, "akinek szemében kegyelmet fogok találni". Szinte azt mondhatnánk, hogy Istennek kötelessége reagálni az ilyen egyszerű hitre, és meg is tette. Az asszony ezt nevezheti "véletlennek", 3.

Ez a könyv, amely egy fiatal moábita asszony nevét viseli, elmond egy történetet, amely történt "azokban a napokban, amikor a bírák bíráskodtak", 1,1, és bemutatja, hogy az elterjedt erkölcstelenség és bálványimádás dacára léteztek még családok, ahol az Urat imádták, és ahol a szeretet és az Istenhez való hűség még mindig látható volt. Elmondja azt is, hogy a sok tévelygés ellenére Isten még mindig gondot viselt róluk, és népe megáldásán fáradozott.

Két idegen asszony közeledik Betlehem faluja felé. Az egyik izraelita, a másik egy riadt moábita (Lót leszármazott). Suttogás hallatszik: "ő az? Lehetséges? Igen ő az! Naomi!" Aligha nevezhető lelkes köszöntésnek tíz esztendő után. A fiatalabb lányról tudomást sem vesznek. Az idősebb asszony könnyek között kéri, hogy változtassák meg a nevét: "Ne hívjatok Naominak ("kellemes"), hívjatok Márának ("keserű")"; "a Mindenható nagyon keserűen bánt velem"!

Naomi férje megterhelte, vagy haszonbérbe adta családi földtulajdonát az éhínség napjaiban, amikor Moáb földjére elment. Naominak, miután szegényen visszatért, nem voltak anyagi erőforrásai, hogy visszavásárolja néhai férje birtokát, így mások irgalmára szorult. Özvegyi sorba jutott menyének gyűjtögetnie kellett a learatott mezőkön. Hogy férje örökségét visszanyerje, az meghaladta Naomi lehetőségeit. Volt egy közeli vérrokona, aki cselekedhetett volna, hogy visszaváltsa az örökséget, de azt nem nagyon érdekelte a dolog.

Boázt a következő kifejezéssel mutatja be az Ige: "előkelő derék ember". Ez ugyanaz a kifejezés, amelyet Gedeonra, Bír 6,12, valamint Jeftére használ, Bír 10,1, de ott a következőképpen fordították: "erős férfiú", illetve "nagy hős". Neve szó szerint azt jelenti, hogy "benne erő van", és nem kétséges, hogy Betlehemnek ez a nagy földbirtokosa úgy látható Ruthnak ebben a történetében, mint jellemes, bátor és meggyőződéses ember - egy valóban istenfélő izraelita.