Márk

SZOMORÚ KÉP a farizeusok természetéről, hogy amikor látták az Urat és a száradt kezű embert a zsinagógában, keresték az alkalmat, hogy bevádolják a szombatnapon végzett gyógyítás miatt (2. v.). Ez olyan magatartás volt, amely az Urat haraggal és keserűséggel töltötte el (5. v.). Ez igazságos harag volt, amely nem bűn (lásd: Ef 4,26) - harag a gondolkodásuk állapota miatt, amelyet keserűség kísért szívük keménysége miatt.

KAPERNAUM MÁR előkelő helyet foglalt el az előző fejezetben, és a ház ismét helyszíne egy újabb csodának. Az elbeszélés ezt a házat a figyelem gyújtópontjába helyezi (1-12. v.). Ez volt a vonzerő háza. „Meghallották, hogy otthon van" (1. v.). Az Ige háza volt „Hirdette nékik az igét" (2. v.). A félbeszakítás eredményeképpen, amely először a rokkant férfi bűneinek megbocsátásához vezetett - akit négy barátja a mennyezeten keresztül hittel leeresztett -, majd ezután erejének visszanyeréséhez, az áldás háza lett (5-11.

MILYEN JELENTŐS ennek az evangéliumnak az első megállapítása! Stílusában tárgyilagos, üzenetében egyenes, azonnal az Úr szolgajellegét hangsúlyozza a nemzetségtáblázat és a születési feljegyzés elhagyásával. Márk, hogy megmutassa, az a kezdet, amiről ő ír, nem a jó hírek legeleje, hallani lehet Malakiás próféciáján keresztül Jahveht beszélni tökéletes Szolgájához, és Ézsaiás annak kiáltó szaváról beszél, Aki eljön majd az elkészített úton (Mk 1,2-3.v.).

AZ EVANGÉLIUM írójának teljes neve János Márk, és a Szentírás kilencszer említi. Sorrendben a hivatkozások a kővetkezők: Csel 12, 12.25; 13,5.13; 15,37; 1Pt 5,13; Kol 4,10; Filem 24; 2Tim 4,11. Ezenkívül az ún. „ifjú" (Mk 14,51-52) feltehetőleg maga Márk volt. Van tehát némi betekintésünk az életébe, Pál és Péter apostol, valamint Barnabás melletti szolgálatába. Általánosan elfogadott, hogy a Szent Szellem ihletése mellett Márk fő információs forrása Péter volt, és evangéliumában sok részlet megerősíti ezt.