Jóhír (evangélium): Isten velünk van, ki lehet ellenünk?!
12.08 Akvila és Priscilla
Cselekedetek 18,1-26
Minden gyülekezetben kell, hogy legyenek Akvilához és Priscillához hasonló istenfélő házaspárok, mert fontos szerepet játszhatnak, és jelenlétük változást hozhat. Rómából elűzve kötelességtudóan eltávoztak, hogy ideiglenes otthont létesítsenek Korintusban, ahol boldogok voltak, hogy szállást biztosíthattak Pálnak és Szilásznak. A Pállal való első közös pont a mindennapi munka volt - mindnyájan sátorkészítők voltak. De az elsőrendű fontosságú közös nevező nyilvánvalóan az Úr és az Ő népe iránti kölcsönös szeretetük volt.
12.06 Lídia
ApCsel 16,11-15,40
Filippi volt a hídfő az evangélium számára Európában. "Egy macedóniai férfit" látott Pál látomásban, mégis egy asszony, vagyis Lídia volt az első feljegyzett megtérő.
11.29 A helyi gyülekezet köre
3János 1:1-14
A HARMADIK levél kiegészíti a másodikat, mint egy nyitott könyv két oldala, megadva a tantétel utáni gyakorlati részt. A presbiter folytatja pásztori munkáját, dicsérve a szellemi életerőt, és gondolva a fizikai gyengeségre. A második levélben a gonosz kívül volt, arra törekedve, hogy bejusson azokon keresztül, akik nem a Krisztus tanítását tartották. Ebben a levélben a gonosz belül van a gyülekezeten, kivetve azokat, akik az Ő nevéért jelennek meg.
09.29 János, a gyülekezeti vezető
Cselekedetek 3,1-9; 4,13-20; 8,14-7
Az Úr mennybemenetele és a Szent Szellem eljövetele után, pünkösd napján Isten Gyülekezete gyors növekedésnek indult. Kezdetben a keresztyének Jeruzsálemben összpontosultak, de az evangélium tovább terjedt, és egyre távolabbra jutott.
09.19 Magatartás a gyülekezetben
1Timóteus 3,14-16
A GYÜLEKEZETI felügyelet dolgát követően a 3. fejezet záró része a gyülekezetben való magatartással foglalkozik. „Ezeket írom néked,... hogy tudd meg, mimódon kell forgolódni az Isten házában" (14-15. v.). Ez a mondat magában foglal minden keresztyént, és nem korlátozódik Timóteusra, sem pedig a felvigyázókra és diakónusokra, valamint azok feleségeire. Az a tudat, hogy Isten házában vagyunk, végezze el bennünk, hogy kellő tisztelettel viselkedjünk, mivel az élő Isten Gyülekezete ellentéte a holt bálványok házának.
09.17 Péter: magasságok, mélységek
Máté 16,13-28; 17,1-8
Péter határozott követője volt az Úr Jézusnak, bár időnként inkább fegyelmezetlen, ami lelkesedésben, vagy kétségbeesésben nyilvánult meg. Az Úr, amikor Cézárea Filippinél együtt volt a tanítványokkal, meg akarta tudni, hogy valójában mit gondol róla a világ, különösen pedig a tanítványok: "Ti kinek mondtok engem?" Még ma is szeretné tudni a mi gondolatainkat Önmagáról. Némi tétovázás után Péter meggyőződéssel vallja a következőket: "Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia".
05.16 Jeruzsálemtől Antiókhiáig
ApCsel 11,1-30
EZ a fejezet jelzi a keresztyén tevékenység nagy kimozdulását Jeruzsálemtől Antiókhiáig, a judaizmus szívétől a Római Birodalom harmadik városáig, Péter vezetésétől Páléig. Bizonyítékát láttuk ennek a változásnak a korábbi három fejezetben is, a samaritánusok megtérésekor, Pál elhívatásánál, valamint Koméliusz üdvözülésénél. Mostantól kezdve Lukács figyelme nyugat felé fordul, ahogyan az evangélium Júdeából Európa felé indul. Kezdjük tehát Péter jeruzsálemi elbeszélésének teljes beszámolójától (1-18.
05.14 Az egészséges gyülekezet titka
ApCsel 9,23-43
MI SZOLGÁLJA a gyülekezet jólétét? Igeszakaszunk segíthet ebben, mert annak szellemi lényege benne van Lukács egyik összefoglaló versében (31. v.); recept a gyülekezeti növekedéshez, amely még mindig működik.
05.06 A gyülekezet születése
ApCsel 2,1-47
EGY SZÜLETÉSNAP mindig speciális alkalom, és a Gyülekezet születésnapja sem volt kivétel. Pünkösd napján a Szent Szellem alászállása és a Szent Szellembe történő bemerítkezés következtében minden élő hívő ember egyesült a Gyülekezetben, a Krisztus Testében, amely által az Úr Jézus távollétében folytatja munkáját a világban. Ezt a napot csodálatos jelek tették emlékezetessé (1-13. v.), valamint Péter felvilágosító igehirdetése (14-40. v.), és mintegy 3000 ember megtérése (41-47. v.).