mt. 7 7 „Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. 8 Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik.
Legalább három dolog fog igaznak tűnni ennél az Apollós nevű megnyerő férfinél. Először, istenfélő ember volt; másodszor, imádkozó ember volt; és harmadszor, hatalmas volt a Szentírás ismeretében.
PÁL APOSTOL megírta második levelét a tesszalonikai szenteknek. Szolgáló társaival együtt melegen üdvözölte azokat, akik kedvesek voltak neki a Krisztusban. „Istenben, a mi Atyánkban és az Úr Jézus Krisztusban" voltak. Ez nem jelentőség nélküli. Voltak, akik rossz szándékkal írtak nekik, azt állítva, hogy leveleik Páltól származnak (2,2). A tesszalonikaiak ezt a levelet nyugodtan valódinak fogadták el. Milyen tapintatosan foglalkozik az apostol megtértjeinek problémáival. Bölcs pásztor volt - méltó a követésre.
EZ A KÉT ZSOLTÁR jelenti a bevezetést a zsoltárok negyedik könyvéhez. A 90. zsoltár címe: „Mózesnek, az Isten emberének imádsága". A két zsoltár felöleli Izráel nemzetének történelmét sivatagi vándorlásukban, amely a Mózes 4. könyvében van feljegyezve. Éles ellentétben állnak egymással. A 90. zsoltár a 600 000 emberről beszél, akik meghaltak a sivatagban hitetlenségük miatt. A 91. zsoltár Káleb és Józsué megtapasztalását írja le, a két túlélőét, akik addig éltek, hogy bejuthassanak az ígéret földjére. Mindkét zsoltár Istennel és népének lakóhelyével kezdődik.
ÁBRAHÁM szolgájának vezetésért elmondott imája alig hallható volt; lásd: „szívemben", 45. v. Isten mégis hallotta; vö, Neh 2,4-5.
„Leborultak a gyermek előtt, és imádták. Majd felnyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát" (Mt 2,11).
„Ti azért így imádkozzatok; Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a Te neved!" (Mt 6,9).
„Mindnyájan együtt buzgólkodtak az imádkozásban" (Csel 1,14).
„Megkereste Dávid az Úr orcáját"(2Sám 21,1).
Vannak időszakok, amikor óriási energiák befektetésével imádkozunk, választ mégsem kapunk Istentől. Milyen ritkán keressük ennek az okát! Mert hogyan várhatnánk Isten válaszát imádságunkra, ha az nincs összhangban az Ő elgondolásaival. Ha imádkozunk, először mindig keressük az imádság kulcsát! Ezt kereste Dávid is a hosszas éhínség idején, melyről ez a fejezet szól.
„Jöjjön el a te királyságod, legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is" (Mt 6,10).
„Nem mondhatja a szem a kéznek: nincs rád szükségem" (1Kor 12,21).
Megvallom, régebben mindig azon fáradoztam, hogy Sanghajban tartott összejöveteleink, főleg imaóráink színvonalasabbak legyenek. Következésképpen nagyon elégedetlen voltam némelyik testvér imádságával. Szinte rossz érzésem támadt miközben imádkozott, és ezt nemegyszer szóvá is tettem. Nemsokára azonban kiderült, mennyire nem volt igazam.