Jóhír (evangélium): Isten velünk van, ki lehet ellenünk?!

áldozat

Amikor Isten Szent Szelleme szívünkbe töltötte Isten szeretetét, önként kezdjük azonosítani magunkat Jézus Krisztusnak az emberek iránti érdeklődésével. Ő pedig mindenféle ember iránt érdeklődik, bárki legyen is az. Nincs jogunk ahhoz, hogy az Úr szolgálatában érzéseink vezessenek; ez az egyik legnagyobb próbája Jézus Krisztussal való kapcsolatunknak. Az az áldozat öröme, hogy önként leteszem az életemet barátomért. Nem dobom el magamtól az életet, hanem odaadom önként érte és másokért, akik iránt Ő érdeklődik - de sohasem egy ügy érdekében.

Tovább (02.24 Az áldozat öröme)

"Mert én immár megáldoztatom" (2Tim 4,6). Ez az akarat és nem az érzelem cselekvése. Mondd meg Istennek, hogy kész vagy áldozatul adni magad, aztán ne törődj a következményekkel; panaszkodásnak nincs helye többé, bármilyen utat választ is Isten neked. A válságon egyedül Vele kell átmennünk, ebben senki sem segíthet. Külsőleg talán ugyanaz marad az életed; de az akaratod megváltozik. Menj át az akarat válságán; akkor - amikor külső életedben is beköszönt a válság. - Nem törődsz többé azzal, hogy mibe kerül.

Tovább (02.06 Kész vagy-e áldozattá lenni?)

Tovább (01.30 Ingyen, szolgálatként)

„Ingyen kaptátok, ingyen adjátok." Máté 10,8

Készítsétek el az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit! (Lk 3,4)

Füstölő oltár minden hely, ahol a szentek könyörgéseiket és hálaáldozatukat mutatják be. Jó dolog arra gondolni, hogy ez az oltár a Nagy Áldozat vérével van meghintve. Ez teszi istentiszteletünket elfogadhatóvá Isten előtt. Egyszülött Fiának vérére tekint, és ezért fogadja el hódolatunkat.

Tovább (10.09 A mi oltárunkon Krisztus vére van)

OLVASNIVALÓ

3Mózes 9,23-10,11; 16,1-2

Nádábot és Abihut, Áron négy fia közül a két idősebbet csak két bibliai esemény jellemzi. Az első alkalommal az volt a kiváltságuk, hogy elkísérték Mózest és Áront "a hegyre", ahol látták Izráel Istenét, valamint ettek és ittak az Ő jelenlétében, 2Móz 24,1.9-11. A második alkalommal, közvetlenül pappá való felszentelésüket követően a legrettenetesebb bűnt követték el; "idegen tüzet" vittek az Úr elé. Az ezt követő parancs az volt, hogy Isten papjai ne igyanak se bort, se részegítő italt, amely arra utalhat, hogy Áron fiai ekkor részegek voltak; vö. Péld 31,4-5.

Tovább (02.27 Nádáb és Abihu)

"Tegye kezét az áldozat fejére, hogy kegyelmet és engesztelést nyerjen" (3 Móz 1,4).

Ha egy tulok engesztelő áldozattá lehetett az azt feláldozó bűnös helyett, aki rávetette a kezét és ezzel a bűneit is az áldozati állatra, mennyivel inkább engesztelő áldozat Krisztus érettünk, ha áldozatát hittel elfogadjuk.

Hitem ráveti kezét
ó Krisztus, drága fődre,
vezeklőn állok eléd,
bűneimet kiöntve.

Tovább (01.23 Tökéletes áldozat )

OLVASNIVALÓ

Zsidók 10,1-39

AZ 1-14. VERSBEN az áldozatok régi rendje, mint a megszentelődés eszköze megszűnt, és Krisztus áldozata állt a helyére (9. v.j. Azok az áldozatok önmagukban nem fejezték ki Isten akaratát, és nem gyönyörködtették (5-6. v.). Az évenkénti és naponkénti ismétlés bizonyította hatástalanságukat (1.11) A lelkiismeret békessége ismeretlen volt, a múltbeli vétek megmaradt (2. v.); a jövővel kapcsolatban sohasem élveztek biztonságot, az áldozó sohasem lett tökéletes (1.

Tovább (10.21 Izraelita, hívő, hitehagyó)

OLVASNIVALÓ

Zsidók 9,11-28

A11-23. VERS különösen zsidó jellegű. Figyeljük meg a hivatkozást a holt cselekedetekre (14. v.), a bűnökre (15. v.), amelyeket az első szövetség alatt követtek el. A 11-12. versben látjuk ennek ellenpéldájaként az igazi szent sátornak és szent helynek a Főpapját; saját vérének olyan értéke van, hogy egyszer lépett be a szent helyre mindenkiért, mert az a megváltás, amelyet Ő szerzett, örök. Nincs tehát rá szüksége, hogy minden évben bemenjen (7. v.). A 13-15.

Tovább (10.20 Krisztus pedig-mert Krisztus)

OLVASNIVALÓ

Jób 1,6-22

Mielőtt a Sátán megjelenik, Jób 1,6, Isten szuverenitásának nagy igazságát látjuk. A Sátán hatalmas, de Isten mindenható. Bepillantást nyerünk a mennyei világ eseményeibe. Isten a szellemi világ teremtményeit maga elé hívja. A könyvben szereplő minden ember, maga Jób is, teljesen tájékozatlan azokkal az eseményekkel kapcsolatban, amelyek Isten előtt történtek. A Sátán beszámolója mutatja földi tevékenységét, és az Úr megkérdezi őt szolgájával, Jóbbal kapcsolatban. Az Úr megállapítása, amely még az 1. versen is túlmegy, nagyon figyelemreméltó, Jób 1,8.

Tovább (07.27 Jób (3))