gonoszság

BÁR EZÉKIEL FOGSÁGBAN volt, nem szolgált részletekkel a nagy világbirodalmak megítélésével kapcsolatban, mint amilyen Babilon is volt. A 12-24. fejezetben inkább Jeruzsálem és Izráel megítélésére vonatkozóan adott meg sok részletet, míg a 25-32 fejezetben az ígéret földjével szomszédos nemzetekkel foglalkozik. A 26-28. fejezet elsősorban Tíruszról szól, míg a 28,1-19 méginkább a Sátán felemelkedésére és bukására jellemző.

EGY ÉVVEL KÉSŐBB Ezékiel szellemben átkerült Jeruzsálembe, 3. v., úgy, hogy látta az ott történő gonoszságokat, azokat a gonoszságokat, amelyek ítéletet érdemelnek. Isten trónja ott volt még, de akkor már távozni készült a dicsőség. Ez a Jel 1-3-ra emlékeztet bennünket, ahol János először a megdicsőült Urat látta az ítélkezés tekintélyével, minthogy szemei olyanok voltak, mint a tűzláng. Akkor a Jel 2-3.

ÉZSAIÁS, FOLYTATVA a jövőbeli áldásoknak az Ézs 1,25-27-ben megkezdett kifejtését, a nép figyelmét e jelenlegi állapotokról arra a dicsőséges időre irányítja, amikor sor kerül Sion helyreállítására, mint a világméretű áldás és béke központjáéra, 2,24. Háborús fenyegetés nem lesz, mert a nemzetek már nem lesznek erőszakosak. Olyan korban élünk, amikor az embereket romboló hagyományos, nukleáris és biológiai fegyverek használatára oktatják és tanítják. Azon a napon azonban már nem így lesz, mert a nép „hadakozást többé nem tanul", 4. v.

ISTEN, AKI IGAZ, szemben áll mindazzal, ami hamis és bűnös. Hét dolog van itt felsorolva, 16-19. v., mint ami utálatos az Úrnak. Ez a hét dolog rosszabb, mint bármi más, de a hét itt, úgy mint máshol is, a teljességet képviseli.

KÉT ÖSVÉNY VAN. „A gonoszok ösvénye", amely sötét és örök sötétségbe vezet, 14. v., és van „az igazak Ösvénye", a maga teljes délig tartó világosságával, 18. v. A két vers gondolata máshol is megtalálható. Az 1. zsoltár beszél „az igazak útjáról", és a „gonoszok útjáról". A Mt 7,13-14-ben látunk egy széles utat, amely a pusztulásba visz, és egy keskeny utat, amely az életre visz. Meg kell győződnünk róla, hogy a helyes úton vagyunk-e.

EZ A FEJEZET először Júda utolsó négy királyának, papjainak és népének javíthatatlan gonoszságát írja le, amely ítéletet von magára Istentől és a babiloni keserves fogsághoz vezet. De az utolsó feljegyzett dolog Isten hűsége, amely hetven esztendővel később arra indította Círuszt, hogy Isten házát újra építtesse fel Jeruzsálemben.