Jóhír (evangélium): Isten velünk van, ki lehet ellenünk?!
Az igazsággal való kompromisszummentes egyetértés, az igazsághoz való ragaszkodás. Az vagyok Isten keze alatt, aminek Ő mond engem. Oda helyezem magam, ahova Ő helyezett engem, úgy gondolkodom magamról, ahogy Ő gondolkodik rólam.
11.07 A valódi alázat elnyeri jutalmát
Nem lenne szabad, hogy nehezünkre essen magunkat megalázni, mert ugyan, mire is lehetnénk büszkék? Szépen a leghátsó helyre kellene leülnünk, külön felszólítás nélkül. Ha józanul és becsületesen ítéljük meg magunkat, akkor nem lehetünk valami nagyra önmagunkkal. Kiváltképpen az Úrhoz való imádságunkban nem tudunk semmit felmutatni. Nem beszélhetünk érdemeinkről, mert nincsenek. Egyedül csak az irgalomra hivatkozhatunk: "Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!" (13. vers).
10.17 Tisztelet szent félelemmel
Szomorú, hogy olyan kevesen éreznek tiszteletet Isten Igéje iránt. Az emberek bölcsebbnek tartják magukat, mint Isten Igéje, és bírálgatják azt. „Én azonban nem, mert félem az Urat!" Az Isten Szelleme által ihletett könyvet életünk forrásának és mércéjének tekintjük, és iránta érzett tiszteletünket engedelmességünkkel bizonyítjuk. Isten Igéje nem rémületet, hanem gyermeki alázatot ébreszt bennünk. Nem a büntetéstől tartunk, hanem félve tiszteljük a parancsolatokat.
10.13 Háromszoros ígéret és a föltétel
Tévelygő emberek vagyunk, még ha az Úr nevét viseljük is. Milyen nagy kegyelem, hogy az Úr mégis kész megbocsátani nekünk. Ezért valahányszor vétkezünk, siessünk Isten kegyelmének trónusához és kérjük bocsánatát.
Meg kell aláznunk magunkat. Hát nem szégyen ránk nézve már az is, hogy újra és újra vétkezünk, pedig Isten annyi szeretetet árasztott már ránk? - Ó Uram, porig hajolunk meg előtted, és megvalljuk, nagyon hálátlanok voltunk. A bűn gyalázatos dolog, de hétszeresen gyalázatos, ha olyanok követik el, akik kegyelmedet már annyiszor megtapasztalhatták, mint mi.
08.10 Megaláz, hogy felemelhessen
Életem minden változása az Úrtól van, aki nem változik. Ha gazdag volnék, az Ő kezét kell lássam abban is, és Őt kell érte dicsérnem, de ha szegénnyé tesz, lássam meg abban is kezének munkáját, és dicsérjem érte ugyanúgy teljes szívből. Ha a világ szemében egyre kevesebbet érünk, az az Úrtól van, és türelmesen kell hordoznunk. Ha emelkedünk a világ szemében, az is az Úrtól van, fogadjuk hálásan. Mindezt az Úr műveli, tehát így a jó számomra.
08.05 Szívünkbe írva a törvénye
Ha az ember szívében hordja a törvényt, egész élete igazzá lesz, mert a szívben van a helye a törvénynek. Ha a fejünkben volna, megzavarna, a hátunkon hordva meggörnyednénk, de ha a szívünkben van, megtart és megerősít.