Szkeptikus vagy?
„Ha nem látom... nem hiszem.
TAMÁS (János 20,25)
Kérdéseid vagy kétségeid vannak Isten létezésével kapcsolatban? Azon tűnődsz, hogy vajon igaz-e az, amit a Biblia mond? Megkérdőjelezed, hogy Isten miért engedi meg a bűnt és a szenvedést? Ha igen, akkor tudom, mit érzel. Régebben nekem is voltak ilyen kérdéseim. Annak ellenére, hogy keresztény családban nőttem fel, gyermeki hitem előbb agnoszticizmussá (nézet, mely szerint Isten ismeretlen, sőt megismerhetetlen) vált, majd a középiskola első éve után nem sokkal ateizmussá porladt. Csak 1990-ben kezdett el lassan feléledni az Istenbe vetett hitem, amikor a kérdéseimre intellektuálisan kielégítő válaszokat kaptam.
A keresztény hit tanításainak megkérdőjelezése természetesen nem új keletű dolog. Maga a Biblia is sok olyan emberről tesz említést, akik kételkedtek, vagy kérdéseik, kétségeik merültek fel a hittel kapcsolatban. A Galileai-tenger partján fekvő Kapernaum városának lakossága addig nem volt hajlandó hinni, amíg bizonyítékot nem látott. Megkérdezték Jézust:
„És te milyen jelt mutatsz, hogy miután láttuk, higgyünk neked? Mit cselekszel?" (János 6,30)
A bebörtönzött és látszólag kételkedő Keresztelő János, akinek korábban nagyon erős volt a hite, két hírnököt küldött Jézushoz ezzel a kérdéssel:
„Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?" (Lukács 7,19)
Tamás, a tizenkét első tanítvány egyike, kételkedett Jézus feltámadásában, és ezt jelentette ki:
„Ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem érintem meg ujjammal a szegek helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem." (János 20,25)
Poncius Pilátus arról vallatta Jézust, hogy ki ő, majd végül feltette a kérdést: „Mi az igazság?" (János 18,38)
Folytathatnánk a listát azzal a két tanítvánnyal is, akik elhagyták Jeruzsálemet Jézus keresztre feszítése után (Lukács 24,13), és még sokakkal.
Hogyan válaszolt Jézus ezeknek az embereknek, akiknek őszinte kétségeik és kérdéseik voltak? Vajon elítélte őket? Vagy a lelkükre beszélt, hogy tegyék félre a kérdéseiket, nyomják el a kétségeiket, és egyszerűen csak higgyenek? Nem. Jézus szeretettel és irgalmasan válaszolt a kérdéseikre. Bizonyítékkal szolgált nekik.
Keresztelő Jánoshoz Jézus két hírnököt küldött, hogy meséljenek neki azokról a csodálatos dolgokról, amelyeket éppen akkor tett (Lukács 7,21-23). Hitetlen Tamásnak élő személyként jelent meg a keresztre feszítése után, és megengedte neki, hogy megnézze a kezén és az oldalán lévő sebeket (János 20,26-29). A Jeruzsálemet elhagyó, elbátortalanodott tanítványoknak pedig — akik meg voltak győződve arról, hogy Jézus halála megcáfolt minden állítást arról, hogy ő volt a Messiás — megjelent a feltámadása után, és megmutatta, hogy az Írások már sokkal korábban megprófétálták, hogy a Messiásnak szenvednie kell (Lukács 24,13-27). A Biblia azt mondja, hogy „még sok bizonyítékot mutatott" (ApCsel. 1,3).
A Biblia Istene nem követeli, hogy vakon kövessük őt. Például: A Biblia arra bátorít, hogy „mindent vizsgáljatok meg" és csak azt higgyük el, ami tényleg igaz (1Thesszalonika 5,21; Kolossé 2,4)
A Biblia megdicséri Bérea városának lakóit, mert utánajártak, valóban igaz-e mindaz, amit Pál apostoltól hallottak (ApCsel. 17,11)
Istennek az a vágya, hogy használjuk az elménket is, ne csak a szívünket (Máté 22,37)
Isten azt mondja: „Jöjjetek, szálljunk vitába!" (Ézsaiás 1,18)
A Biblia arra buzdítja a keresztényeket, hogy legyenek készek megválaszolni a nekik feltett kérdéseket (1Péter 3,15)
Isten azt szeretné, ha mindenki „eljutna az igazság megismerésére" (1Timóteus 2,4)
Miért akar Isten vitázni [szó szerint: érvelni] veled? Miért akarja, hogy megismerd az igazságot? Miért akarja, hogy a keresztények megválaszolják a kérdéseidet? Azért, mert szeret téged, és kapcsolatra vágyik veled (János 3,16). Szeretné, ha megtapasztalnád mekkora öröm és csoda ismerni őt és a Fiát, Jézus Krisztust - nemcsak ebben az életben, hanem az örökkévalóságban is.
Amennyiben a kereszténységgel kapcsolatos megválaszolatlan kérdéseid mindeddig visszatartottak Isten megismerésétől, reményem és imádságom, hogy ezek az írások segítenek megtalálni a válaszokat. Végül pedig azért imádkozom, hogy személyesen és valóságosan megtapasztald a Jézussal való közösség örömét. Ő valóban az Isten Fia. Kétezer évvel ezelőtt eljött erre a Földre, meghalt a kereszten a bűneidért, és feltámadt, hogy Isten megbocsátása és az örök élet a tiéd lehessen.