01.02 Mily felséges
„Mi Urunk Istenünk, mily felséges a Te neved az egész földön!" (Zsolt 8,2).
„Mi Urunk Istenünk, mily felséges a Te neved az egész földön!" (Zsolt 8,2).
1. Jelentése. - Csak egy, oszthatatlan Isten létezik.
1. Jelentése. - Az igazság jelentése: a kijelentett tényekkel való megegyezés, s magában foglalja az igazmondás, hűség, következetesség gondolatát is. Ha azt mondjuk, hogy Isten igaz, ezzel egyben utaltunk következetességére is, arra a tényre, hogy hű önmagához, olyannak jelentette ki magát, amilyen valójában, valamint mind Isten, mind kijelentése tökéletesen megbízható.
1. Jelentése. - A szó „függetlent", „felségest", „uralkodót" és „legfőbbet" jelent. Elsősorban helyzetére utal (Isten a legfőbb lény a világmindenségben), azután hatalmára (Isten a legfőbb hatalom a világmindenségben). A Szentírásból tudjuk, hogyan él hatalmával. Egy uralkodó lehet diktátor (Isten nem az), egy uralkodó le is mondhat hatalmának igénybevételéről (Isten ezt sem teszi).
1. Jelentése. - Isten nem összetett lény. Ez a tulajdonság lényéből ered, tehát nincs ellentétben a Szentháromság kinyilatkoztatásával. Sokkal inkább arra emlékeztet, hogy bár Szentháromságról beszélünk, Isten lényegében oszthatatlan.
2. Igei alap. - „Az Isten Lélek" (Jn 4:24). Ezzel szemben az ember anyag és szellem összetétele. Isten testet öltött ugyan, de az Isten-ember isteni része mindig és csupán a Szentlélek volt.
1. Jelentése. - Habár a szentséghez kapcsolódik, az igazságosság önálló attribútuma Istennek. Különállóságával a szentsége, jogosságával igazságossága függ össze. A törvény, az erkölcs és a jog rokon fogalmak. Önmagához való viszonyulásában Isten is igazságosság: azaz nincs olyan öntörvénye vagy maga alkotta törvénye, melyet természetével megszegne. Teremtményeivel való viszonyában is igazságos, cselekedetei semmiféle erkölcsi vagy egyéb törvénybe nem ütköznek.
1. Jelentése. - Mindentudás alatt azt értjük, hogy Isten minden létezőt és lehetséges dolgot, eseményt egyenlőképpen és minden erőfeszítés nélkül ismer. A.W. Tozer írja:
1. Jelentése. - Isten mindenütt, minden időben, teljességében van jelen.
2. Igei párhuzam. - A 139. zsoltár 7-11. verseiben Dávid felteszi a kérdést, van-e olyan hely a Földön, ahová el lehetne menekülni Isten jelenléte elől. A válasz nemleges, hiszen Isten mindenütt jelenvalósága tértől független (8.v.), gyorsasághoz (9.v.), sötétséghez (11,12.v.) nincs köze.
1. Jelentése. - A mindenhatóság azt jelenti, hogy Isten ereje mindent felülmúl, képes bármit megtenni, ami természetével összeegyeztethető. A valóságban - olyan okból, amit csak Ő maga ismer - nem tesz meg mindent, amire képes lenne.
1. Jelentése. - Mint a legtöbb keresztyén fogalomról, a szeretetről is gyakrabban beszélnek, mint meghatároznák. Még a szótár sem nyújt sok segítséget. A szeretetnek van érzelmi és nevelő vetülete is. A helyes szülői szeretet megnyilvánulásához is hozzátartozik mindkettő. A szülők meggyőződéssel vallják, hogy a gyermek érdekében cselekszenek. A szeretet a szeretete tárgyának mindig a legjobbat akarja. Mi a jó? Istenben ez a tökéletes szentség és mindaz, amit ez a fogalom magában rejt.