Ézsaiás 60,15-18
JÁKÓB ERŐS ISTENE
Lehetetlen úgy olvasni Ézsaiás próféciáját, hogy ne lenne bizonyos mértékű tájékozottságunk arról, hogy Isten Izráel nemzete számára jelentős jövőt tervezett. Az egész könyvön keresztül emlékeztette őket Isten hűségére, megrögzötten lázadó természetük ellenére. Még amikor a fogság ideje folytonos bűneik miatt elkerülhetetlenül elérkezett is, a próféta túlnézett az időn, és megjövendölte helyreállításukat. Az is nagyon nyilvánvaló, hogy a nemzetről hirdetett Ige nem egészen teljesedett be a történelemben. Kell lennie még egy jövőre vonatkozó részletes programnak a prófétai írások követelményeinek teljesítésére.
Ézsaiás próféciája utolsó szakaszának nagy része előre tekint az ezeréves földi áldások idejére. Egy olyan időszakra, amikor nemcsak Izráel, hanem a pogány nemzetek is részesülnek abból a bőségből, amely elkövetkezik Izráel helyreállításával.
Az ószövetségi írások jó részén keresztül a nemzetre úgy hivatkoztak, mint Izráelre vagy Jákóbra. Amikor a Jákób név szerepel, gyakran a nemzet természeti jellemvonásait hangsúlyozza. Az Izráel nevet azután kapta Jákób, miután tusakodott Istennel Peniélnél. Amikor ez szerepel, gyakran arra használják, hogy kiemeljék a szellemi szempontot, amely rendszerint a nép egy részén, vagy egy bizonyos maradékán látható.
A 60. fejezetben gondolatban eljutunk az Úr Jézus Ezeréves Birodalmának kezdetéig. Nemzetek fejezik ki hűségüket és hozzák ajándékaikat Jeruzsálembe - pogányok és királyok, 3. v.; a távollévők, 4. v.; Séba, 6. v.; a szigetek és Társis, 9. v.; és a többiek. Együttesen elismerik "Izráel Szentjét". Megfigyelhetjük, hogy amikor a szentség szóba kerül, Izráel van említve. De nem mulaszthatjuk el felismerni a 16. versben, hogy az Úr Jákóbnak mind Szabadítója, mind Megváltója. Sokszínű történelme ellenére az "elhagyott és meggyűlölt" nemzetet, 15. v., megoltalmazta az Erős. Ereje kihozta őket Egyiptomból, és bevitte az országba. Erős karja kiűzte a nemzeteket, és elpusztította ellenségeiket. Jákóbnak ugyanaz az erős Istene biztosítja majd, hogy nem fog ellenség uralkodni választott földi népén.
Ézs. 60.15-18 A helyett, hogy elhagyott és gyűlölt valál és senki rajtad át nem ment, örökkévaló ékességgé teszlek, és gyönyörűséggé nemzetségről nemzetségre. És szopod a népek tejét, és a királyok emlőjét szopod, és megtudod, hogy én vagyok az Úr, megtartód és megváltód, Jákóbnak erős Istene. Réz helyett aranyat hozok, vas helyett ezüstöt hozok, és a fák helyett rezet, és a kövek helyett vasat, és teszem fejedelmeiddé a békességet, és előljáróiddá az igazságot. Nem hallatik többé erőszaktétel földeden, pusztítás és romlás határaidban, és a szabadulást hívod kőfalaidnak, és kapuidnak a dicsőséget.