János 1,6-13
AZ EMBEREK VILÁGOSSÁGA... AZ IGAZI VILÁGOSSÁG
János kedvenc témáinak egyike az, hogy Isten a világosság, 1Jn 1,5. Az Ő lénye nem ismer árnyékot, vagy változást - tökéletesen hibátlan és egyenletes, Jak 1,17. Ő az igazi világosság, 9. v. Ő káprázatos, megközelíthetetlen fény, 1Tim 6,16. János első levelében összekapcsolva látjuk a Világosságot a közösséggel és szeretettel, 1Jn 1,7; 1Jn2,8-10. Minél jobban ismerjük a Világosságot, annál jobban fogunk vágyakozni közösségre másokkal, akik szintén ismerik a világosságot. Isten bennem való életének természetes eredménye, hogy szeretem hívő társaimat.
A teremtés kezdetén, amikor fizikai értelemben minden sötét volt, az Ő szava világított bele abba a teremtésbe, 1Móz 1,3. Hasonlóképpen az új teremtés kezdetekor, amikor minden szellemileg volt sötét, Ő szólta az Igét, Krisztusnak, mint világosságnak az eljövetelét, Jn 1,1.9. Ez volt evangéliumának világossága, és ez kapcsolódott össze Krisztus ismeretével, 2Kor 4,6. Ez az "emberek" világossága, mert Ő korlátozás nélkül mutatja meg önmagát zsidóknak és pogányoknak.
János feljegyzése szerint Krisztus gyakran mutatta be magát Világosságként. Életének célja az volt, hogy felragyogtassa az igazságot a bűn tudatlanságának sötétségében, Jn 12,46. Életének példája mutatta az utat követői számára, hogy járjanak igazságban, Jn 8,12, nagyon hasonlóan az olyan emberhez, aki lámpával világítja meg az utat az éjszakában egy ösvényen. Krisztus volt ez a példa a házasságtörésen kapott asszonynak, akit éppen megszabadított. Beszélt életének időkorlátjáról is: "Amíg a világban vagyok, a világ világossága vagyok", Jn 9,5; vö. 12,35-36. Egy bizonyos értelemben Isten igazságának világossága mindenkire ráragyog, Róm 1,19-20. Az a szó, hogy "megnyilvánul", a görög phaneroo, azt jelenti, hogy megvilágítani vagy ragyogni, James Strong. De ez nagyon általános - Krisztusban a világosság személyes jellegű volt. Most Isten Világosságának személyesen kell tükröződnie bennünk, ahogyan Mózesnél, 2Kor 3,13.18.
Isten világossága lesz látható az Új Jeruzsálemben is, Isten nagy városában, amely a Bárány felesége, Jel 21. Dicsőség kapcsolódik hozzá, mivel Isten és Krisztus a város megvilágító hatalma, 23. v. Azt is megtudjuk, hogy a fény hasonló a tiszta jáspis kőéhez, 11. v., a drágakövet használva, hogy leírja Isten megjelenését, Jel 4,3. Mindezekből a vonzó dolgokból, amelyek eljövendő otthonunkra vonatkoznak, bizonyára ez a legfontosabb: benne van Isten dicsősége.
Jn. 1.6 „Megjelent egy ember, akit Isten küldött, akinek a neve János. 7 Ő tanúként jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, és hogy mindenki higgyen általa. 8 Nem ő volt a világosság, de a világosságról kellett bizonyságot tennie. 9 Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba. 10 A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt: 11 saját világába jött, és az övéi nem fogadták be őt. 12 Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében, 13 akik nem vérből, sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek.”