Nem úgy böjtöltök, ahogyan ma illenék... (Ézs 58,4)
Valaki, miután körbenézett a társaságon, nem mondott el egy viccet, mert az az egyik jelenlévőnek rosszul esne. Pedig sikere lett volna, ha előadja. Valaki lemondott arról, hogy visszakapja a kölcsönadott pénzét, mert megtudta, hogy akinek adta, még elesettebb helyzetben van, mint ő. Valaki egy várva várt, ajándékba kapott, értékes hangversenyjeggyel a zsebében elment költöztetni egy ismerősét, mert azt cserbenhagyták a segítői.
A böjtnek számtalan lehetősége van. Ézsaiás könyvének 58. fejezete színes felsorolást ad. Böjt minden ki nem mondott bántó szó, böjt minden meg nem torolt sérelem, böjt az, ha másnak kedvezek, s én mondok le valamiről ezért.
Ma sokak vezérelve: a cél, hogy én most jól érezzem magam - és minden szót külön hangsúlyoznak. Ha mindenki erre törekedne, kipusztulna az emberiség. A böjt létfeltétel lett az emberiség számára.
Mindnyájunkat fenyegető veszéllyé vált az általános anyagiasság és az élvhajhászat. A világ mindent alárendel a profitnak, s ez embertelenné tesz. Mivel pedig Istent száműztük a közéletből, úgy véljük, nem tartozunk senkinek felelősséggel, ez pedig felelőtlenné tesz. Az anyagiasság és hedonizmus a jövő ellen dolgozik. Ha az emberiség nem ismer mértéket, az rablógazdálkodáshoz vezet, s tönkretesszük a földet, a légkört - önmagunkat.
Személyes boldogságunk és a globális kilátások egyaránt szükségessé teszik, hogy megtanuljunk önként, értelmesen, céltudatosan, örömmel böjtölni. Úgy, ahogyan az Isten szerint helyes.