Hol vannak isteneid, amelyeket csináltál?... segítsenek rajtad bajodban, ha tudnak! (Jer 2,28)
Az ember eredendően vallásos, imádni akar valamit vagy valakit. (Ezt használják ki a diktátorok.) Ha nem a valóban létező, élő Istent imádja, akkor készít magának isteneket. Ha nem imádja a Teremtőt, imádni fogja a teremtményeket (Róm 1). Bármi bálvánnyá lehet, „Kit teremt magának / A boldogtalan" (Csokonai).
Bálvány az lesz, amitől valaki a boldogságát reméli, amire sok időt szán, ami mindennél fontosabb lesz neki, aminek alárendel más egyebet, amiért él. Lehet az egy személy, aki körül forog, lehet önmaga is, lehet egy tárgy, de a munka, siker, pénz, szex - bármi.
Kevesen tudják, hogy minden olyan imádatot, amit valaki nem tudatosan Istennek ad, kisajátít az ördög, és a bálványtisztelők az ő befolyása alá kerülnek (1Kor 10,20). Nem véletlenül kezdte Isten a tízparancsolatot így: „Ne legyen más istened rajtam kívül!" (2Móz 20,3)
Természetesen ezek az ember alkotta úgynevezett istenek nem léteznek, segíteni éppen úgy nem tudnak, mint ahogyan a kőből és fából készült bálványszobrok sem (ellenben ártani tudnak a mögötte meghúzódó démonikus erők). Nagy öngólt rúg magának, aki olyantól vár segítséget, ami nem létezik.
Ezzel szemben Isten hall, lát, cselekszik, sőt szeret, és a benne bízók minden helyzetben és időben számíthatnak rá. Mivel minden hatalom az övé, neki minden lehetséges.
Hogyan lehet megismerni? Jézus Krisztus mutatta be őt nekünk. Aki Jézus személyét, tetteit, lelkületét megismeri, benne a mindenható Istennel találkozik.
Ezt tapasztalta meg Tamás tanítvány, aki nem hitte el, hogy Jézus feltámadt a halálból, de amikor találkozott vele, és látta a sebeit, így szólt: Én Uram, és én Istenem! - A bálványok nem, de az élő Isten tud segíteni rajtunk nyomorúságunkban.
1Kor.10. 20 (EFO) Azt mondom, hogy amit az emberek a bálványoknak áldoznak, azt valójában gonosz szellemeknek adják, és nem Istennek. Én azonban nem akarom, hogy a gonosz szellemekkel legyetek közösségben!