Úgy érzed, hogy kevés benned a szeretet, és kimerültek megbocsátási "tartalékaid"? Emberileg ez sokszor érthető! Nem mindig könnyű szeretni az embereket, néha még a számunkra oly kedveseket sem, akikkel önként együtt élünk és dolgozunk nap mint nap. Hogyan szeressünk amikor nehéz szeretni? Próbálkozhatunk fogunkat összeszorítva, egyre jobban nekifeszülve: szeretni fogunk, még ha belehalunk is! És ezzel a módszerrel talán kicsit bele is halunk... Lehetséges, hogy ennek az az oka, hogy mások szeretetéből kihagyunk egy lépést? Lehetséges, hogy az első lépést esetleg rossz irányba tesszük, mert először nem is a másik fél, hanem a szerető Isten felé kellene fordulnunk? Hiszen hogy adhatnánk mi magunkból olyat, amivel nem is rendelkezünk? Max Lucado a korintusi levélben található híres "szeretethimnusz" alapján a kapcsolatépítés ezen elfelejtett első lépéséről beszél: arról, hogy a mások szeretetének titka az, hogy mi magunk Isten szeretetében élünk.
Jóhír (evangélium): Isten velünk van, ki lehet ellenünk?!