Keresztény vagyok

"Mindenekelőtt azt a kérdést kell feltennünk: melyik ajtó az igazi, s nem azt, hogy melyik tetszik a legjobban a színe vagy a burkolata alapján. Magyarán, a kérdés soha ne az legyen: "Kedvelem-e ezt az istentiszteleti formát?", hanem az, hogy "Igazak-e ezek a tanítások? Valóban szent hely-e ez?" ... Amikor eljutottunk a saját szobánkba, legyünk szívélyesek azokhoz, akik másik ajtót választottak, és azokhoz is, akik még mindig az előcsarnokban várakoznak! Ha rosszak, még inkább szükségük van imáinkra; ha ellenségeink, akkor pedig még parancsunk is van rá, hogy imádkozzunk értük" - írja C.S.Lewis szókimondó, őszinte és sziporkázóan szellemes apologetikai művében.
A szerzőnek ez a kötete a BBC rádióban elhangzott előadás-sorozatának gyűjteménye. Benne az erkölcs, a képzelet és a racionalitás - avagy a jó, a szép és az igaz - szempontjából egyaránt lenyűgöző erővel vonultatja föl a keresztény eszméket, tudatosan mellőzve a felekezeteket elválasztó dogmatikai különbségeket. A kötet a felekezeti dogmatikus különbségeket félretéve népszerű nyelven mutatja be azokat a teológiai, bölcseleti és etikai kérdéseket, melyek a Szentháromságban és a krisztusi megváltásban hívő kereszténység centrumát alkotják.
A Szerző azt keresi tehát, ami (hite szerint) a szellemi értelemben szétszórt keresztényeknek "közös nevezoje", a botrányos megosztottságban közös reménye, saját szavaival: "Amióta csak keresztény lettem, mindig is úgy véltem, hogy a legjobb, s talán az egyetlen szolgálat, amit nem hívő felebarátaimnak tehetek, ha megmagyarázom és megvédelmezem azt a hitet, amely mindenkor közös volt csaknem valamennyi keresztény számára." Lewis könyve egyúttal szellemesen és könnyedén vitázó apologetika, érvelésében, sot helyenként stílusában is, leginkább Chestertonra emlékeztet. Miként Chestertonnál, annak a "delejnek" érezhetjük ellenállhatatlan hatását, amelyet az Igazság gyakorol az emberi értelemre. (85 oldal/A4)