"Megparancsolta nekik, hogy senkinek ne beszéljék el, amit láttak, csak amikor az Ember Fia a halálból feltámad" (Mk 9,9).
Ne beszélj semmit róla, amíg az Ember Fia benned fel nem támadt! Amíg a feltámadott Krisztus nem uralkodik annyira az életedben, hogy megérted, amit a történelmi Krisztus tanít. Amikor belsőleg megfelelő állapotba jutottál, Jézus szava olyan érthetővé lesz, hogy csodálkozol, miért nem értetted meg azelőtt. Nem érthetted meg előbb, mert nem voltál még abban az állapotban, hogy elviselhetted volna.
Urunk nem titkolja el ezeket a dolgokat; de nem tudjuk elviselni addig, míg szellemi életünk megfelelő érettségre el nem jut. "Még sok mondanivalóm van hozzátok, de most el nem hordozhatjátok." Közösségbe kell jutnunk az Ő feltámadt életével, mielőtt egyetlen szavát is elhordozhatnánk. Tudunk-e valamit arról, hogy Jézus feltámadt életének részeseivé lettünk? Ezt az a tény bizonyítja, hogy szavát kezdjük megérteni. Isten semmit sem jelenthet ki nekünk, ha az Ő Szelleme nincs bennünk. Egyetlen makacs állásfoglalás megakadályozza Istent abban, hogy valamit is kijelentsen nekünk. Ha valamelyik tantétel felől megcsontosodtak a nézeteink, Isten világossága nem fér hozzánk többé azon a vonalon. Ez a tompa állapot feloldódik abban a pillanatban, mihelyt az Ő feltámadt élete munkálkodni kezd bennünk.
"Senkinek se beszéljék el ..." Olyan sokan elmondják, amit a megdicsőülés hegyén láttak. Valamiről látást kaptak és bizonyságot tesznek róla, de életük nincs összhangban azzal, az Ember Fia még nem támadt fel bennük. - Mikor ölt majd testet benned és bennem?