Áldott az Úr, hogy csodálatossá tette kegyelmét rajtam1
Isten csodálatosan bánik az Ő szentjeivel. Azt akarja, hogy az istenfélő keresztyének megtanuljanak minden emberi bölcsességgel szemben a láthatatlan dolgokon csüngni, s megölettetésen átelevenedni meg. Mert Isten Igéje világosság, amely sötétben fénylik, mint ahogy a hit számtalan példája mutatja.
Isten a keresztyénekkel és istenfélőkkel sokszor úgy bánik, mint a pogányokkal és istentelenekkel, sőt néha rosszabbul. Úgy tesz, mint az atya a fiával és szolgájával. A fiát jobban s többször veri meg, mint a szolgáját. De a vagyont mégis csak neki gyűjtögeti
örökségül. Csak így érthetjük meg, hogy az Isten miért futtat vesszőt szeretett gyermekeivel e világon.
Rád bízom sorsomat,
Uram mindhalálig,
Akárhogy intézed,
Csak javamra válik;
Gond, bánat, ha olykor
El is szomorított,
Te jóra fordítod.
1 Zsolt. 31.22 Áldott az Úr, hogy csodálatossá tette kegyelmét rajtam, mint egy megerősített városon!