Lelkemmel ajándékoztam meg szolgámat, törvényt hirdet a népeknek. (Ézs 42,1b)
Krisztus mondja: "Erõt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek." (ApCsel 1,8)
Amikor imádkozol, menj be a belsõ szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz, aki titkon van. Atyád, aki titkon néz, megfizet néked nyilván. Máté 6,6
A kép, amelyet használsz, kezd idegenné válni a ma embere számára. Számomra is. Szoktam keresni olyan embereket, akiknek van ilyen csöndet kínáló belsõ szobájuk. Mind ritkábban találok rájuk. A ma emberének általában nincsen már belsõ szobája, amelybe visszavonulhatna, amikor csöndre vágyik és ahol maga a környezet áhítatot kínál. Nem a hozzátartozói sokasodtak meg. Hanem belsõ szobájába - akárhány legyen is - föltartóztathatatlanul behatolt a hajszás gond, és ott van a világ lármás hangja messze tájékról is.
Uram!
Ha hasonlatod kezd is idegenné lenni, ebben az idegenségben se engedd tanításod lényegét elveszni számomra. Külsõ mostoha körülmények miatt ne engedd imádságomat elhallgatni. Sõt éppen ezért ne engedd, mert hiszen nagyobb szükségem van a bensõséges imádkozásra, mint valaha. Te a külsõ lárma és hajszoltság ellenére is meg tudod adni szívemnek azt a csöndet, melyben lelkem megtalálja útját Atyámhoz. Ezt meg is tapasztaltam. De meg Igéd is ezt mondja. A világ minden békétlensége sem némíthatja el hangomat, mely Atyát keres a mennyben. Taníts ezt ma is használnom.