Címlap
Velünk az Isten!
Jóhír (evangélium): Isten velünk van, ki lehet ellenünk?!

Main navigation

  • (Jóhír) Velünk az Isten
  • Kategóriák
    • Kategóriák
    • Arhívum
    • Szójegyzék
    • Újak
  • Előadások
    • Lejátszási listák (opens in new tab)
    • Boldog élet titkai (opens in new tab)
    • Bibliai események kronológiája (opens in new tab)
    • A Messiás élete - párhuzamos evangéliumok (opens in new tab)
    • A római levél (opens in new tab)
    • Alaptanítások (opens in new tab)
    • Jézus próféciái - Utolsó idők
    • Szösszenetek (opens in new tab)
    • Vegyes (opens in new tab)
  • Ajánló
    • Ajánló
    • Filmek
    • Videó
    • Könyvek
    • Zene
    • Bibliai kalandtúra (opens in new tab)
    • Válaszok a kérdéseidre (opens in new tab)
    • Kapcsolat
  • Online Bibliák
    • EFO Biblia (opens in new tab)
    • Károli (opens in new tab)
    • Revidiált újfordítás (2014) (opens in new tab)
    • Bible Hub (opens in new tab)
    • Bibliatársulat (opens in new tab)

Dicsérjétek az Urat

dicsőítés

Ha a bûnöket számon tartod, Uram, Uram, ki marad meg akkor? (Zsolt 130,3)

Jézus Krisztusban van - az õ vére által - a mi megváltásunk, bûneink bocsánata is; kegyelme gazdagságából. (Ef 1,7)


Drága Istenünk, aki a teljesség vagy, dicséretre méltó a te neved!

Dicsérjétek az Urat mind, ti népek, dicsõítsétek mind, ti nemzetek! (Zsolt 117,1)

A 117. a legrövidebb ima a Zsoltárok könyvében, mindössze két vers. De rövidségében is teljes, egész. A lehetõ legegyszerûbben és legtermészetesebben mutatja meg az alapokat: Isten szeretetét és hûségét. Majd nyugodt, rövid szavakkal szólítja fel a zsoltáríró az egész világot Isten örök dicséretére. A 117. zsoltár szerkezete tojáshoz hasonlít, a teljességet, a végtelenséget, az egyetemességet fejezi ki. Keretes szerkezete is ezt erõsíti: Dicsérjétek az Urat - így a kezdet, és ugyanezzel a rövid mondattal fejezõdik is be a zsoltár. Dicsérjétek! - ezt a felszólítást nemes egyszerûséggel Isten minden bárányának, az akol minden juhának szánja az író. A zsoltár tojás szerkezetének a közepén van a lényege, minden dolog alapja és forrása: Isten irántunk való nagy szeretete és hûsége, mely örökké tart. Ez a biztos mag, erre és e köré épülhet a többi, minden más. Emiatt, ebbõl kifolyólag burkolja, veszi körül a magot a népek, nemzetek dicsérete, az ujjongó öröm, a dicsõítve táncoló ének (ÉN-ek). Mindezt pedig átkarolja, körülfogja, biztosan tartja a magból sugárzó Isten-szeretet. Ez az, ami összetart, ami nem enged széthullani. Dicsérjétek az Urat! Ha a dicséret nem fogy el, nincs okunk félni, mert az alap biztos, és a külsõ héj sem törékeny, hiszen Isten karja fogja át és örök hûsége teszi stabillá, szilárddá és törhetetlenné.

Nagy vagy, Uram, és igen-igen méltó minden dicséretre. Nagy a te hatalmad, és bölcsességednek nincs határa. Dicséretedre sóvárog az ember, teremtésednek kicsi paránya. (Augustinus)

Uram, téged, aki teremtetted az eget és a földet, csak téged dicsérlek. Nincs más, aki hozzád fogható, te vagy az Úr, a mi Istenünk. Minden, amit te alkottál csodálatos, méltán dicsér téged minden teremtményed, és méltán zengi minden száj a te szent neved dicsõségét. Ámen.

Könyv kereszthivatkozásai ehhez: Dicsérjétek az Urat

  • ‹ Céltalanul hányódva
  • Fel
  • Dicsõségesebb a maradandó ›