Hiszen egy atyánk van mindnyájunknak, egy Isten teremtett bennünket! Miért vagyunk hát hûtlenek egymáshoz? (Mal 2,10)
Fogadjátok be egymást, ahogyan Krisztus is befogadott minket az Isten dicsõségére. (Róm 15,7)
Mindenható Isten! Segíts, hogy egy percre rád figyelhessek, igéd megszólítottjában magamra ismerhessek!
Ahogy gondom volt arra, hogy kigyomláljam és kiirtsam, úgy gondom lesz arra is, hogy fölépítsem és elültessem õket - így szól az Úr. (Jer 31,28)
Amikor valami nem úgy sikerül, ahogy elterveztük, vagy akár egészen összecsapnak a fejünk felett a hullámok, milyen könnyen kimondjuk: kegyetlen volt hozzám az Isten. Ilyenkor valahogy hirtelen szûk lesz a természettudományos világkép. Talán el is felejtjük az olyan magyarázatokat, hogy: eleve rossz tervet készítettem, vagy nem fordítottam kellõ figyelmet a problémára, vagy nem is lett volna annyira jó, ha az történik, amit én akartam. Ezek helyett sokkal egyszerûbb azt mondani, hogy Isten váratlanul lesújtott. És ebbõl sokszor azt a következtetést vonjuk le, hogy ezek szerint csak magamra számíthatok. Ettõl kezdve jobban össze kell szorítanom a fogamat, és küzdenem a magam igazáért.
De nem következetlen ez a gondolkodás? Ha elhiszem azt, hogy Istennek van hatalma arra, hogy az egész életemet felforgassa, átváltoztasson körülöttem mindent, akkor miért nem merem azt elhinni, hogy képes a reménytelen helyzetekbõl kiemelni? Nem szabadna elfelejtenünk azt, hogy a nehéz élethelyzetekben sokszor megsejtjük: nálunk nagyobb erõ is létezik. Azt kéne már csak emellett elhinnünk, hogy Istennek ez a végtelen nagy hatalma velünk van.
Az Atya Isten nemcsak nekünk adta mindazt, amink van, és amit szemünkkel látunk, hanem napról napra meg is védi és meg is õrzi minden gonosztól és szerencsétlenségtõl, elhárít minden veszedelmet és balesetet. Mindezt pedig csupa meg nem érdemelt szeretetbõl és jóságból teszi, olyan szeretõ atyaként, aki úgy gondoskodik rólunk, hogy semmi baj ne érjen minket. (Luther)
Istenem! Köszönöm neked azokat a perceket, amikor megérezhetek valamit határtalan uralmadból. Segíts, hogy ilyenkor is elhihessem, értem teszel mindent! Add, hogy bízhassam ebben az erõben. Ámen.