Szeresd felebarátodat, mint magadat! Én vagyok az Úr! (3Móz 19,18)
Senkinek se tartozzatok semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek; mert aki a másikat szereti, betöltötte a törvényt. (Róm 13,8)
Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából újjá szült minket Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élõ reménységre. (1Pt 1,3)
Szánakozom e sokaságon. Márk 8,2
A világban nagy visszhangot támasztott ez a szavad. Nincs történelemhamisítás e megállapításban: az irgalmasság gyakorlására mélyebb indítást senki nem adott e világon, mint Te. Napjaink nyomorának enyhítésére is sok meghatóan buzgó tevékenység folyik. Egyesek és szervezetek részérõl. Buzgalommal, sõt sokszor önmegtagadással küzdenek e földön a szegénység és a betegségek ellen. Olyanok is, akik nem tudják, vagy éppen tagadják, hogy ennek a küzdelemnek a harsonáját Te fújtad meg.
Uram!
Látom: ezzel a szavaddal pusztai kenyércsodádat vezetted be. Tehát - akkor - Te is testi nélkülözést enyhítettél. De bármennyire így igaz is, még inkább igaz: nagyon messze van megértésedtõl az, aki példádból csak a világ külsõ nyomorának elhárítására érez indítást. Az ember legmélyebb ínsége nem a táplálékban való nélkülözés és a test betegsége, hanem a szív mélyén a bûn nyomora. Ezt Te tudtad. Igazán csak Te tudtad ezt.
Ha tanítványod akarok lenni, akkor nyújthatok kenyeret, ruhát, gyógyszert, de még sokkal inkább kell a lelket gondozásba vennem.