Ez amaz én szerelmes Fiam, akiben én gyönyörködöm. Máté 3, 17.
Mintha mondaná: Minden jótét kegyelmemet, ami csak szívemtől telik, néktek ajándékozom. Mert hogy ne kételkedjetek, még csak ne is kételkedhessetek, lám néktek adom, - nem Mózest, nem a prófétáik egyikét-másikát, nem is angyalt, vagy szentet, nem aranyat-ezüstöt, vagy más egyebet, hanem egyetlen szerelmes Fiamat, azaz tulajdon szívemet s vele minden kegyelmi jó igazi kútfejét. Akkora kincs ez, hogy fel sem foghatjátok! Bűnötök rettentése ellen ez legyen kegyelmem záloga. Mivel pedig a származás jogán Ő az egyetlen örökös és mindenek Ura, benne ti is gyermekeim, - örökösök lehettek. Minden a tiétek, ami övé és tőle telik.
Krisztus nemcsak saját jussát adja nekünk, hanem mint főpapunk és püspökünk szenvedésével és halálával nekünk azt is kiérdemelte, hogy magunk is választott gyermekek s minden javában örökös örököstársai lehetünk. Tehetne-e, adhatna-e ennél többet? Kívánhatna, vagy kitaláthatna-e az emberi szív ennél jobbat és fenségesebbet?
Jézus életemnek,
Öröme szívemnek,
Én üdvösségem!
Jövel Uram, várlak,
Karjaimba zárlak,
Édes reményem!
Istennek áldott Fia,
Tekivüled senki nincsen,
Szívem kit szeressen.