Megtudjátok, hogy én, az Úr vagyok a ti Istenetek. (2Móz 16,12)
Jézus így imádkozott: "Megismertettem velük a te nevedet, és ezután is megismertetem, hogy az a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen, és én is õbennük." (Jn 17,26)
Uram! Adj ma is erõt, hozzád fordulni, veled lenni, imádkozni!
Csak hírbõl hallottam rólad, de most saját szememmel láttalak. Ezért visszavonok mindent, bûnbánatot tartok porban és hamuban. (Jób 42,5-6)
Én is csak hírbõl hallottam rólad, Istenem. Pál apostol mondja: Most még tükör által, homályosan látunk, de ama napon majd színrõl-színre, azaz tisztán látunk téged. Istenem add, ha bármi történik velem, vagy a szeretteimmel, tudjak hozzád imádkozni, és kérjem a te segítségedet, a te Szentlelkedet. Kérlek, légy velem mindenkor, akkor is, amikor munkában vagyok, akkor is, amikor pihenek. Légy velem minden lépésemben, minden tevékenységemben.
Jób elveszítette minden szerettét és minden vagyonát. Vajon én mit tennék, ha megtörténne ugyanez velem is? Tûrnék úgy, mint õ? Vagy, ha elveszíteném a türelmemet meg tudnék-e bocsátani úgy, mint õ, és bûnbánatot tudnék-e tartani?
Pál apostol élete is arról tesz tanúbizonyságot, hogy Istenhez tud fordulni az ember egy "pálfordulással". A keresztények megátalkodott üldözõjébõl Jézus Krisztus egyik leghûségesebb szolgája, az evangélium hirdetõje lett az ókori Európában és Kis-Ázsiában. Mégsem önteltség jellemzi, hanem így vall az elsõ korinthusi levélben: Legutoljára, mint egy torzszülöttnek, megjelent nekem is. (1Kor 15,8) Mindannyian ilyen torzszülöttek vagyunk elõtted, és mégis felemelsz minket magadhoz, mert szereteted mindennél nagyobb.
Én Istenem, ha végtelen sok bûnöm meg nem bánom, nem menthet ki abból senki ezen a nagy világon.
Bánatomban, halálomban ott takargass be engem, amíg fényben, dicsõségben megláthatlak a mennyben! (EÉ 407,1.6)
Vigyázz rám, Istenem, mert nem ismerlek téged, és nem figyelek eléggé rád. Ügyelj minden lépésemre, hogy ne a rossz irányba menjek. Vigyázz a szeretteimre, ne legyenek veszélyben. Köszönöm neked. Ámen.