Elszáradtak a csontjaink, és elveszett a reménységünk, végünk van. Azért prófétálj, és ezt mondd nekik: Így szól az én Uram, az Úr: Én felnyitom sírjaitokat, és kihozlak sírjaitokból, én népem. (Ez 37,11-12)
Krisztus mondja: "Én élek, és ti is élni fogtok." (Jn 14,19)Irgalmas és kegyelmes az Úr, türelme hosszú, szeretete nagy. (Zsolt 103,8)
Uram! Csendesíts most el színed előtt. Segíts, hogy megláthassam a te ajándékaidat!
Ha a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek. (Jn 8,36)
Sokszor használjuk ezt a szót: szabadság. Meg vagyunk róla győződve, tudjuk, hogy mit jelent. És így magunkat is szabadnak hisszük. Úgy képzeljük, mivel kellően önállóak vagy kreatívak vagyunk, ezzel már szabadok is. És biztosak vagyunk abban, hogy ha minden korlátot áttörünk, ha az összes befolyásoló tényezőt megszüntetjük, akkor minden a miénk lesz ezzel. Akkor teljesen szabadok leszünk. Pedig éppen ezzel válhatunk leginkább rabbá. Lekötözminket a saját önzésünk, beképzeltségünk. Annak az eszméje, hogy minden, ami befolyásolni akar, rossz. És minél inkább feszegetjük a határainkat, annál inkább rádöbbenünk, hogy van végső korlátja lehetőségeinknek. Hogy mindenféle fizikai adottságaink, a halál, a saját tökéletlenségünk kíméletlenül kicsi mozgásteret hagy nekünk. Ezzel szemben az igazi szabadság csak Krisztusban lehet a miénk. Mert így nem kell minden áron, görcsösen ragaszkodnunk az állandó kitöréshez, a saját öncélú elképzeléseinkhez. És benne mosódhat csak el a halál számunkra eltörölhetetlen határvonala.
Ha hiszed, hogy a bűneidért meghalt és megigazulásodért feltámadt Krisztusban testvérségre és fiúságra jutottál, s erre meg vagy keresztelve, akkor nyugodtan mondhatod: Ameddig ebben a testvériségben és fiúságban maradok, nem vagyok Ádám gyermeke, és nem vagyok bűnös. (Luther)
Istenem! Segíts, hogy megkülönböztessem az igazi szabadságot attól, amit csak annak mondanak, vagy szeretnék annak hinni! Engedd, hogy elhiggyem, teljesen csak te tudsz megszabadítani engem! Áldj meg azzal, hogy ráhagyatkozhassam erre az örömhírre, és valóban, szívemből tudjak ujjongani rajta. Tedd enyémmé a szabadításodat! Szent Fiad nevében kérlek. Ámen.