... vallást tévén arról, hogy idegenek és vándorok a földön. Zsidókhoz irt levél 11, 13.
Úgy nézzünk hát jelenvaló életünkre, ahogy az idegen vándor tekint arra a földre, amelyen ő külföldi és vendég csupán. A vándor nem mondhatja: ez az én hazám. Hiszen nem odavaló. A vándor nem telepszik meg azon a földön, melyen zarándokol, sem szállásán, ahol éjszakára lepihen. Szíve s gondolata másutt jár. A vendégfogadóban csupán étkezik és megszáll, aztán tovább vándorol - hazafelé.
Ezen a földön idegenek és vándorok vagytok csak ti is. Mostani éltetek idegen ország és vendégfogadó. Ne vegyetek tőle mást, csak ételt, italt, ruhát, sarut s ami még kell e rövid éjjeli szállásra. Hamarosan továbbmentek úgyis hazátok felé, melynek polgárai vagytok.
Jól jegyezzük ezt meg. Nem minthogyha ezen a földön kellene örök életünket felépíteni, égi kincsünket megtalálni, hanem, hogy míg Isten akaratából e földön kell élnünk, úgy viselkedjünk, Atyánk ajándékaival úgy éljünk, mint vendégfogadó vendégei, idegenország vándorai, akik idegen földről, megbízhatatlan vendégfogadóból igazi hazájukba vándorolnak, - biztonságra, békességre s örökkévaló örömre.
Hazavágyom,
Ottan boldogságom
Szép napja felragyog;
Ott van nekem
Örökös lakásom,
Itt csak vándor vagyok.
Ősszel a költöző madárka,
Elszáll messze enyhébb hazába,
Hazavágyom.