A Jónásra vonatkozó első feljegyzésből megtudjuk, hogy Gát-Héferből származik, amely néhány mérföldre helyezkedett el Názárettől, 2Kir 14,25. Ninive Asszíria fővárosa volt, és a niniveiek kegyetlenségét, amely együtt járt bármilyen ellenség könyörtelen elnyomásával, jól ismerték. Senki sem tudta legyőzni őket, és ellenségeik számára csak az a remény maradt, hogy Isten ítélete lesújt rájuk. Amikor az Úr szava elérkezett Jónáshoz, és Isten parancsa felkínálta Ninivének azt a kilátást, hogy Isten irgalmában fog részesülni, ez több volt, mint amivel Jónás zsidóságára büszke tudata meg tudott birkózni, és egyetlen választása az volt, hogy megpróbálja megtalálni a menekülés útját. Együttérezhetünk Jónással abban, hogy érthetően azt kívánta, hogy engedetlenségéért érje megtorlás ezt a gonosz népet; mindazáltal a Szentírás állandóan bizonyságot tesz Istennek az emberek iránti kimeríthetetlen irgalmáról és kegyelméről.
Az, hogy Isten Jónást választotta ki, eszünkbe juttathatja az Ő szuverén útjait embereinek kiválasztásában és szolgái akaratának megtörésében, hogy kiformálja bennük az isteni módszerhez való jobb alkalmazkodást. Jónás helyzetében az isteni közlés közvetlen, konkrét és világos volt, ő mégis saját bizonytalan útjaihoz folyamodott. Talált egy hajót, kifizette a viteldíjat, amit valószínűleg bőven megengedhetett magának, és álomba merült. Milyen szomorú dolog akkor aludni, amikor mások bajban vannak, különösen, ha van üzenetünk az Úrtól számukra!
Isten közbelépése, valamint annak módja, kihoz valamit Jónásból, ami becsületére válik. A körülményekben felismeri Isten kezét, és áldozatul ajánlja fel saját életét az ártatlan tengerészek megmeneküléséért. Jónás egyáltalán nem tudhatta, hogy a hajóban uralkodó zűrzavar és a tenger fenyegető körülményei közepette Isten foglalkozott az ő megmentésével, és még a hajósokban is elvégezte, hogy tiszteljék Istent. Jónáshoz hasonlóan Isten emberei közül néhányan tanúskodhattak olyan időkről, amikor a visszaesés és az Istentől való eltávolodás állapotában is eszközök voltak mások számára, hogy azok halljanak Isten üdvözítéséről. A tengerészek megváltozása ugyan kétséges lehet, de eléggé meggyőződtek Isten hatalmáról ahhoz, hogy döntést hozzanak Őelőtte. Isten Jónáson gyakorolt ítélete mások számára áldást jelentett.