JÓZSUÉ MEGHALT! A harmadik generáció lépett a színre, Bír 2,7-10, amely nem ismeri az Urat, sem kegyelmes cselekedeteit. Sok mozgalom bukik el a harmadik generációban, ezt a tényt még a korai gyülekezeti történelemben is meg lehet figyelni azokban a napokban, amelyek az apostolok után és azok után következnek, akik még ismerték az apostolokat. A könyv ígéretesen kezdődik, 1-19a, bár Júda még az Úr külön irányítása és bátorítása mellett sem engedelmeskedik neki, 2-3. v. A feljegyzés növekvő hűtlenségről számol be, míg végül az Úr nyomatékosan figyelmezteti a nemzetet Bókimban, 2,1-4.
A szomorú nemzeti félresiklás beszámolóját az 1,19b-36-ban olvashatjuk. Noha Isten Júdával van, 19a. v. a törzs mégis elbukik, mert „a völgy lakóit nem lehetett kiűzni". Miért? Mert „vas szekereik voltak". Júda Istene nem ért fel talán a vassal? Amit Júda nyilván megkísérelt, és elbukott benne, Benjámin meg se próbálta: „nem űzték el". Éppen ellenkezőleg, az ellenség arcátlanul „lakik... Benjámin fiaival... még ma is", 21. v. Micsoda tehetetlenség! Józsefnek kezdeti sikerei voltak, de ő is megalkuszik; vö. 24-25. és 2,2a. v. Manassé „nem űzte el" az ellenséget. A kudarcok listája növekszik, 1,27, és még nagyobb szemtelenséggel „a kananeusnak tetszett ott lakni azon a földön". Izráel egy kis erőhöz jutva mindössze adófizetőkké tette őket, 28. v. Efraim „sem űzte ki" az ellenséget, hanem az inkább „ott lakott közöttük", 29. v. Zebulon hasonlóképpen elbukott, 30. v. A megmaradó ellenségek hogyne lettek volna „tövisek a ti (Izráel) oldalatokban", 2,3. v. Áser belenyugodott abba, hogy a kananeusok között lakott, megalkuvó szellemmel megosztva velük a területet, 32. v. A naftaliak is ezt a módszert követték, 33. v. De most már a harc Dán ellen fordul. Felszorították őket a hegyekbe, és nem engedték meg, hogy lejöjjenek a völgybe, mert az emóreusoknak „tetszett ott lakni" a völgyben, 34-35. Az ellenség diktálja a politikát. Dán a 18. fejezetben is szégyenteljesnek mutatkozik! Gondoljuk csak meg!
A gyors szellemi hanyatlás sokszoros vereséghez vezet, ezek viszont végső rabszolgasorba juttatnak. A felszabadult Izráel eredményeinek dicsőségeseknek kellene lenniük. Sajnos sikereik korlátozottak voltak. Isten elhagyta őket? Vö. 2,11-15. Olvasd el a Jel 2-3-at. Nem ismétli-e önmagát a történelem?
Tanulság: Hogyan hirdeti az én életem az isteni megváltást?
Bír.2. 7 A nép az URat szolgálta Józsué egész életében, és azoknak a véneknek a napjaiban, akik hosszú ideig éltek Józsué után, s látták az ÚRnak minden nagy tettét, amelyet Izráellel cselekedett. 8 Majd meghalt Józsué, Nún fia, az ÚR szolgája száztíz esztendős korában. 9 Örökségének határában, Timnat-Hereszben, az Efraim hegyvidékén, a Gaas-hegytől északra temették el. 10 Az az egész nemzedék is megtért atyáihoz, és más nemzedék támadt utánuk, amely nem ismerte sem az URat, sem tetteit, amelyeket Izráellel cselekedett.