AHASVÉRUS, akivel ebben a könyvben találkozunk, szinte bizonyosan azonosítható a görögök által Xerxes néven ismert királlyal. Ő volt Perzsia királya Kr. e. 486-465 között. Így ezek az események Aggeus és Zakariás próféciái, valamint a Jeruzsálemi templom felépítése (Kr. e. 520), illetve Ezsdrásnak Kr. e. 458-ban Jeruzsálembe történő utazása közé esnek. Könyvünk tehát Ezsdrás 6. és 7. fejezete közé helyezhető be. Kr. e. 536-ban csak mintegy 50000 zsidó kerekedett fel Círusz rendeletére és tért vissza Jeruzsálembe. Az összes többi, akit Babilonba deportáltak, vagy aki a fogságban született, úgy döntött, hogy ott marad. Sokan közülük nyilvánvalóan földbirtokosok voltak, sokan kereskedelmi vállalkozásokkal foglalkozhattak, amelyek jövedelmezőek voltak.
Ez az egyetlen könyv a Bibliában, amely nem említi közvetlenül Isten nevét, ugyanakkor a pogány királyé mintegy 187-szer van említve. Ezt a könyvet sohasem idézi az Újszövetség. Nincs utalás benne imádkozásra, sem a zsidó törvény valamilyen megszentelt rendelkezésére. De az a tény, hogy Isten neve nincsen említve, bizonyíték a könyv ihletettségére. Ha kiválasztása emberekre lett volna bízva, valószínűleg nem kapott volna helyet a kánonban. A könyv azonban leírja az események Isten hatalma által történő felsőbbrendű irányítását. Isten rejtve van a szem elől, nincs megnevezve, de szüntelenül Ő van munkában, megvalósítva szándékait. Itt látjuk a valóságát Isten gondviselésének, vagyis, hogy Ő részt vesz az emberi élet minden ügyében. Isten látja, ismeri az övéit, és gondot visel róluk. Kívül eshet az ő látókörükön, de ők sohasem élnek kívül az Övén, vö. Zsolt 121,3-4. Lehet, hogy a színfalak mögött van, de Ő mozgat minden kulisszát, amelyek mögött van. Ami népét illeti, ez azoknak története, akik távol voltak az ígéret földjétől, és nem tértek vissza Zorobábellel.
Azzal együtt, hogy megmenekültek attól a pusztulástól, amelyet Hámán szánt nekik, a zsidó nép egésze felemelkedett Perzsia 127 tartományában. Isten szándékai és Izráelnek tett ígéretei forogtak kockán, és Hámán gonosz tervének meghiúsulása valójában a Sátán gyilkos tervének Isten általi megsemmisítése volt, amellyel keresztül akarta húzni a Messiás eljövetelét.
A Purim ünnepén, amelyet évenként megrendeznek ennek a szabadulásnak az emlékére, az egész könyvet elolvassák örömmel. Tedd te is!