JÓNÁS nem volt boldog, hogy Isten annyira jó volt! Nem szólva arról, hogy prófétai hírneve kockán forgott, 5Móz 18,22, népének kegyetlen ellensége is megmenekült, 3,10. Valójában ez a lehetőség terhelte meg Jónást az Úr előtt az első híváskor, 4,2. Talán arra törekedett a próféta, hogy megindokolja tengeri útját. Tudhatta, hogy ha Istennek valóban az a szándéka, hogy elpusztítsa Ninivét, akkor ennek útja éppen az lett volna, hogy nem figyelmezteti őket. „Ezért siettem, hogy Társisba futnék" - mondja az Úrnak. Mivel Isten megváltoztatta Ninivével kapcsolatos korábbi terveit, Jónás megharagudott. Úgy látszik, elfelejtette egy pillanatra, hogy saját megmenekülése és szabadulása azért történhetett, mert Istennek ilyen az igazi természete, Jón 4,2. Mélységesen felháborodva azon, hogy Isten megkímélte a várost, elkeseredésében meg akart halni. Noha önmagában a harag nem bűn, embernél ez veszedelmes indulat, Ef 4,26. Jónásnak további tanításra volt szüksége Isten szeretetének és irgalmának igazi természetéről. Az Úr Isten ezért „rendelt" egy gyorsan felnövő növényt, hogy az árnyékot biztosítson számára. Nem elsősorban azért, hogy megvédje a hőtől, hanem hogy megszabadítsa saját „gonoszságától", amit a szó jelent, Jón 4,6. A hajlék árnyékot adott, a növény pedig megvédte a hőtől, ő pedig örvendezett mindennek. Ezt követően Isten egy férget rendelt, hogy szúrja meg a növényt, úgy, hogy az elszáradt. Aztán Isten tikkasztó szelet rendelt, amely telítve volt nedvességgel a Káspi-tóból és a környező erdőségekből, ami elviselhetetlenné tette a hőséget, ezért Jónás meg akart halni. Most azért haragudott, mert szenvedett a növény pusztulása miatt.
Isten kész megtanítani Jónást egy nagy tanulságra. A 4,4-ben Jahve beszél. Ő a szövetség Istene, aki igazságosságot követel, és kénytelen megítélni a gonoszt, még ha Ő maga együtt szenved is teremtményével az ítéletben. A 4,6-ban Jahve Elohim rendelte a tökfélét, a 4,7-ben pedig Elohim cselekedett. Elohim a hatalmas Szentháromság Isten, akinek mindenkivel szövetsége van, mint Teremtőnek, aki mindent az Ő tökéletes szándékai szerint rendez el. Jónás haragudott, mert szenvedett a növény pusztulása miatt, amely egy éjszaka nőtt fel, és egy éjszaka lett semmivé. Most meg kell tanulnia, mennyivel inkább szenvedne Jahve Elohim, ha a nagy várost el kellene pusztítania, amelyben százhúszezer ember van, valamint barmok sokasága; a tehetetlenek és ártatlanok. Micsoda szenvedő szeretet!