EBBEN a szakaszban az apostol az írott szolgálatáról beszél. Ezt mondja; „írok", „írtam", „nem írtam". Ezekben a megállapításokban világosan bemutatja írásainak célját: arra szolgáltak, hogy erősítsék azokat, akik ismerték az igazságot, és arra, hogy igazolja számukra Isten Igéjét. Nem arról volt szó, hogy valami újat hozzon elő, hanem arról, hogy megszilárdítsa azt, ami már ismertté lett előttük, akár fiatalok, felnőttek vagy érettek voltak a hitben; hogy azok tanítása, akik szemben álltak Krisztussal, ne fordíthassák el őket Őtőle, Aki megismerteti az Atyát.
Létezik egy rendszer (amely magában foglalja azt, amit mi el akarunk fogadni, mint jót, helyeset és tiszteletre méltót), amelyet emberi akarat fogalmazott meg Isten nélkül, és a Sátán ösztönzi. Ezt nevezi a Szentírás világnak. Túl gyakran homályos a gondolkodásunk számára, hogy mi is a rossz az emberben, és ezáltal becsaphatóak vagyunk. Az 1Móz 3-ban azt találjuk, hogy Éva „látta,... hogy jó az a fa eledelre" (a (hús)test kívánsága); „s hogy kedves a szemnek" (a szemek kívánsága); „és kívánatos az a fa a bölcsességért" (az élet kérkedése). Ebben mutatja be az emberi akaratot és a világi rendszer elveit; a világ szeretete és az Atya szeretete annyira ellentétes, hogy egyszerre nem lehet mindkettőt követni - mondja János. Ha valaki az egyiket elfogadja, a másikat megtagadja. Ennek a tagadásnak a gyorsasága növekszik, ahogyan az idő halad előre, ezért az apostol ezt mondja; „itt az utolsó óra", és van sok antikrisztus, nem a bűn embere, hanem azok, akik szembe kerültek Krisztus tanításával és annak tisztaságával. Ezek különváltak a hívők társaságától, hogy nyilvánvaló legyen felőlük, honnan is származnak.
A hívő embernek megvan a Szent kenete - az igazság Szelleme lakik benne, ezért fel van ruházva ismerettel az igazságra és ennek a világrendszernek a tanítására vonatkozóan. Ismeri Őt, Aki igazságos, és azt is tudja, hogy azok, akik az igazságosságot gyakorolják, mindent Őtőle (nyertek) kaptak. Emiatt figyelmezteti a hívő embert, hogy maradjon a Szellemben, Aki arra tanította, hogy ezt cselekedve bizonyossága lehet, és nem fog megszégyenülni az Úr eljövetelének napján.
A Fiú befogadásával a hívő az Atyát is befogadja, így új szférába kerül. Értékeljük jobban mindazt, amit ez az új közösség jelent!