„Nevetés közben is fájhat a szív." Példabeszédek 14,13
Ebben az életben semmi nem tökéletes. Minden nevetés fájdalommal kevert. Minden gyémánt hibás valahol. Minden embernek van valamilyen jellembeli gyöngesége.
Isten belénk plántálta a tökéletesség utáni vágyat. De jó, ha gyakorlatiak vagyunk: soha, sehol nem találunk tökéletességet a nap alatt.
A fiatalok könnyen jutnak ara a gondolatra, hogy az ő családjuk az egyetlen, amelyben viszályok vannak. Vagy azt gondolják, hogy csak nekik vannak olyan szüleik, akik nem valami ragyogó személyiségek.
Könnyen megesik, hogy csalódunk a magunk gyülekezetében, és állandóan azt gondoljuk, hogy a másik gyülekezetben minden kitűnően megy.
Vagy egész életünk során mindig tökéletes barátokat keresünk. Elvárjuk tőlük, hogy tökéletesek legyenek, holott mi magunk nyilván nem vagyunk azok.
Ezért jó, ha nyíltan szembenézünk azzal a ténnyel, hogy mindenkinek megvannak a maga hibái és gyöngeségei: az egyik feltűnőbb, a másik kevésbé az. Minél kimagaslóbb valamely személyiség, annál jobban látszanak a hibái. Ezért jól tesszük, ha hívő testvéreink jó tulajdonságait hangsúlyozzuk ahelyett, hogy hibáik miatt csalódnánk bennük. Mert mindenkinek vannak jó tulajdonságai is. De egyetlen, akiben együtt megvan minden jó tulajdonság - az Úr Jézus!
Gyakran gondolok arra, hogy az Úr azért hagyott itt lent bennünket a tökéletesség utáni kielégíthetetlen vágyakozással, hogy Őrá tekintsünk föl, Akiben semmi hiba, semmi folt nincs. Benne találjuk meg valamennyi erkölcsi szépség együttesét. Benne senki nem csalódik!