„Kezdetben teremtette Isten..." 1Mózes 1,1
Ha az 1Mózes 1,1 első három szavát elválasztjuk a vers többi részétől, akkor mintegy egész életünkre érvényes jelszót kapunk: „Először Isten!"
Ugyanerre a mottóra találunk utalást már az első parancsolatban: „Ne legyen más istened rajtam kívül" (2Móz 20,3). Senki és semmi nem foglalhatja el az igaz és élő Isten helyét!
Ugyanezt találjuk Illés és a sareptai özvegy történetében. Az asszonynak már csak annyi olaja és lisztje volt, amennyiből egy lepényt süthetett magának és a fiának (1Kir 17,12). Meglepő módon azt mondta neki Illés: „Készíts először nekem egy kis lepényt belőle." Ez talán elképesztő önzésnek tűnik, ha nem tudjuk, hogy Illés Isten képviselője volt. Kérésével azt fejezte ki: „Tedd egyszerűen Istent az első helyre, és akkor sohasem fogsz szükséget látni!" '
Századokkal később ugyanezt tanította az Úr Jézus a Hegyi Beszédben, amikor azt mondta: „Keressétek először az Ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak néktek" (Mt 6,33). Életünkben az első hely Isten országát és az Ő igazságát illeti meg.
Az Úrnak ezt a kijelentését támasztja alá a Lukács 14,26: „Ha valaki hozzám jön, de nem gyűlöli meg apját, anyját, feleségét, gyermekeit, testvéreit, sőt még a saját lelkét is, nem lehet az én tanítványom." Krisztusnak kell elfoglalnia az első helyet!
De hogyan helyezzük Istent az első helyre? Végül is gondoskodnunk kell családunkról. Gondolnunk kell munkánkra. Számtalan kötelességünk van, amelyek igénybe veszik időnket és erőnket. Nos, úgy tesszük Istent az első helyre, hogy olyan szeretettel szeretjük Őt, amihez képest minden más szeretet gyűlöletként hat. Úgy, hogy ennek a világnak dolgait csak Tőle ránk bízott javaknak tekintjük, és csak azokhoz a dolgokhoz ragaszkodunk, amelyek az Ő országával kapcsolatban használhatók fel. Úgy, hogy az örökkévalóságra vonatkozó dolgokat tesszük az első helyre, és arra gondolunk, hogy olykor még maguk a jó dolgok is ellenségei lehetnek a legjobbnak.
A helyes kapcsolat Istennel az ember legfőbb érdeke. És ez abban áll, hogy Ő lesz az első helyen. Ha Istennek adjuk az első helyet, akkor nem lesz ugyan problémamentes az életünk, de teljes életet tudunk élni. Ha azonban Istennek a második helyet utaljuk ki, akkor csak problémáink lesznek - s ráadásul nyomorúságos vegetálás lesz az életünk.