"Isten ugyanis haragját nyilatkoztatja ki a mennyből az emberek minden hitetlensége és gonoszsága ellen." Róma 1,18
Isten ítélete és megtorló büntetése a nem bűnbánó bűnössel szemben az Ő haragja itt és az örökkévalóságban. A. W. Pink rámutatott arra, hogy a harag éppúgy isteni megnyilatkozás, mint az Ő hűsége, hatalma és irgalmassága.
Ha Isten haragja felől gondolkozunk, tartsuk szem előtt, hogy nincs ellentmondás Isten szeretete és haragja között. Az igazi szeretet megbünteti a bűnt, a lázadást és az engedetlenséget; ha az emberek visszautasítják Isten szeretetét, mi marad más a számukra, mint az Ő haragja? Az örökkévalóságban csak két tartózkodási hely van, a menny és a pokol. Amikor az emberek a mennyet visszautasítják, ezzel a pokol mellett döntenek.
Isten a poklot nem az emberek számára készítette, hanem az ördög és az ő angyalai számára (Mt 25,41). Az Úr nem kívánja a bűnös ember halálát (Ez 33,11). De akik Krisztust elvetik, azok számára nem marad más alternatíva; az ítéletet a Szentírás Isten „szokatlan... rendkívüli" tettének nevezi (Ézs 28,21). Ez arra utal, hogy Isten sokkal szívesebben gyakorolna irgalmasságot (Jak 2,13b).
Isten haragja nem tartalmaz semmiféle bosszút vagy gyűlöletet. Igazságos ez a harag, amelyben a bűnnek nyoma sincs.
Isten haragja olyan tulajdonság, amelynek utánzására nem szólítja fel az embert! Ez egyedül az Ő joga! Ezért írja Pál a rómaiaknak: „Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim, hanem adjatok helyet az Ő haragjának, mert meg van írva: »Enyém a bosszúállás, én megfizetek« — így szól az Úr" (Róm 12,19).
A keresztyén ember mutathat jogos haragot, de annak jogosnak kell lennie. Nem mehet át bűnös haragba (Ef 4,26), és csak akkor gyakorolható, ha Isten dicsősége forog kockán, de sohasem önvédelemből, vagy önmaga igazolására.
Ha valóban hiszünk Isten haragjában, annak arra kellene indítania bennünket, hogy közöljük az evangéliumot mindazokkal, akik még a széles úton járnak, amely a veszedelembe visz. És ha Isten haragját hirdetjük, tegyük az együttérzés könnyeivel!
Jak 2:13 Mert az ítélet irgalmatlan az iránt, aki nem cselekszik irgalmasságot, az irgalmasság viszont diadalmaskodik az ítélet fölött.