„Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa." Márk 10,14
A gyermekek halála mindig különösen súlyos próbát jelent Isten népe hite számára, és fontos, hogy szilárd bibliai alapunk legyen, amelyhez ilyen időben ragaszkodni tudunk.
A keresztyének között általános az a felfogás, hogy azok a gyermekek, akik meghalnak, még mielőtt erkölcsileg felelős döntéseket tudnának hozni, üdvözülnek a Bárány vére által. Végső következtetésük valahogy így hangzik: mivel a gyermeknek sem képessége, sem lehetősége nem volt, hogy az Urat, mint Üdvözítőt elfogadja vagy visszautasítsa, ezért Isten Krisztusnak a kereszten elvégzett művének teljes értékét beszámítja neki. Az Úr Jézus halála és feltámadása által üdvözül, még ha ő maga sohasem volt abban a helyzetben, hogy megértse a váltságmű megmentő hatását.
Azt, hogy egy gyermek mikor érkezik el abba az életkorba, amikor már képes önálló erkölcsi döntésre, egyedül Isten tudja. Annyi bizonyos, hogy minden eset más, egyik gyermek korábban érik, mint a másik.
És még ha nincs is olyan igehely, amely egyértelműen kijelentené, hogy azok a gyermekek, akik az erkölcsi döntési képesség életkora előtt meghalnak, a mennybe jutnak, mégis van két vonal a Szentírásban, amelyek ezt a nézetet támasztják alá. Az elsőt mai igeversünkben találjuk: „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem Őket, mert ilyeneké az Isten országa" (Mk 10,14). Az Úr Jézus a gyermekekről beszélt, amikor ezt mondta: „...ilyeneké az Isten országa". Nem mondta, hogy meg kell nőniük ahhoz, hogy az Isten országába bemehessenek, hanem azt mondta, hogy épp hozzájuk hasonlók, akik Isten országában vannak. Ez rendkívül nyomós érv amellett, hogy a kisgyermekek üdvözülnek.
A másik ezt bizonyító vonal a következő: mikor az Úr Jézus a felnőttekről szólt, azt mondta: „Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet" (Lk 19,10). Csakhogy amikor gyermekekről szólt, nem beszélt „megkeresésről". Egyszerűen csak azt mondta: „Mert az Emberfia azért jött, hogy megmentse, ami elveszett" (Mt 18,11). Ez azt is jelentheti, hogy a gyermekek nem tévelyegnek el, mint a felnőttek, és hogy az Úr, haláluk idején szuverén hatalmával a maga nyájához gyűjti őket. Noha soha nem ismerték meg Krisztus váltságművét, Isten tudja ezt, és nekik tulajdonítja a váltságmű mentő erejét.
Ezért ne vonjuk kétségbe Isten gondviselését, ha elveszi tőlünk gyermekeinket. Jim Elliot írja: „Nem találhatok semmi különöset abban, ha Isten már zsenge ifjúságukban magához veszi azokat, akiket én szívesen látnék még itt a földön, amíg idősebbek lesznek. Isten benépesíti az örökkévalóságot, és én nem korlátozhatom Őt öreg férfiakra és nőkre".
Mk 10:14 mikor Jézus ezt észrevette, haragra gerjedt, és azt mondta nekik: Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa.
Lk 19,10 Mert azért jött az Emberfia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.
Mt 18:10-11 Vigyázzatok, hogy e kicsinyek közül egyet se vessetek meg, mert mondom nektek, hogy az ő angyalaik a mennyben mindenkor látják az én mennyei Atyám arcát. Az Emberfia azért jött, hogy megtartsa, ami elveszett.