"...a szellemben buzgók legyetek..." Róma 12,11
A fizika egyik törvénye az, hogy a testek hajlamosak a mozgási energia elveszítésére, a leállásra, a kiégésre. Természetesen ez így nem tudományos meghatározás, de a mindennapi életben ezt tapasztaljuk.
Tudjuk például, hogy a Nap elképzelhetetlen gyorsasággal ég, és ha még sokáig képes is erre, ez az időszak egyszer véget ér.
Az élő testek megöregszenek, elhalnak, és ismét porrá lesznek. A kezünkkel mozgásba hozott inga egyre lassabban leng, és végül megáll. A forró víz a szoba hőmérsékletére hűl le. A fémek elveszítik fényüket, és homályosak lesznek. A színek kifakulnak. Semmi sem marad meg vég nélkül a maga állapotában, és nem létezik „perpetuum mobile" (örökmozgó). Változás és pusztulás ér minden dolgot.
Maga a világ is elöregszik. Mikor a Biblia az égről és a földről beszél, azt mondja: „Azok elpusztulnak, de Te megmaradsz, és azok mind elavulnak, mint a ruha, és összegöngyölíted őket, mint egy palástot, és mint a ruha, elváltoznak; Te pedig ugyanaz maradsz, és esztendeid nem fogynak el" (Zsid 1,11-12).(Ezt a Fiúról mondja - a szerk)
Sajnos, úgy látszik, mintha a szellemi világban hasonló törvény léteznék. Ez egyaránt érvényes egyes emberekre, gyülekezetekre, mozgalmakra és intézményekre.
Ha valaki jól kezdi keresztyén életét, mindig fennáll a veszély, hogy buzgósága alábbhagy, ereje csökken, és szellemi látóköre fokozatosan elhalványul. Elgyöngülünk, önteltté válunk, kihűlünk és megöregszünk.
Ugyanezt lehet elmondani gyülekezetekről. Sok gyülekezet keletkezett már a Szent Szellem által. Tüzük éveken át fényesen égett. De azután elkezdődött a hanyatlás. A gyülekezetben nincs már meg az első szeretet (lásd Jel 2,4). Az igehirdetés izzó buzgalmának helyét a rutinszerű szolgálatok foglalták el. A tanítás tisztaságát feláldozták talán valamilyen semmit érő egységért, és végül egy üres ház tanúskodik némán arról, hogy odalett minden dicsőség.
A mozgalmak és intézmények alá vannak vetve a romlásnak. Talán benső közösséggel kezdődtek, de azután áttértek a szociális területre, és elhanyagolták az evangéliumot. Vagy a Szent Szellem tüzével kezdődtek, de azután visszaestek a szertartásosságba és formalizmusba. Óvakodnunk kell a szellemi hanyatlástól azáltal, hogy megmaradunk „szellemben buzgók"-nak.