Az egyik milánói templomban[1] található Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora c. freskója. Ehhez a festményhez két igen érdekes történet fűződik:
1. Abban az időben, amikor Da Vinci Az utolsó vacsorát festette, volt egy ellensége, aki egyszersmind festőtársa volt. Miután egy csúnya vitája támadt vele, mélységesen megvetette. Amikor Iskáriótes Júdás arcát festette meg Jézus asztalánál, ellensége arcát örökítette meg, hogy az utókor számára úgy maradjon fenn, mint az az ember, aki elárulta Jézust. Mialatt a képet festette, előre élvezte, hogy lesznek, akik fel fogják ismerni ellensége arcképét Júdásnál.
Mialatt a tanítványok arcán dolgozott, több ízben is belefogott Jézus arcának megfestésébe, de semmire sem jutott. Da Vinci csalódott volt és tanácstalan. Idővel rájött a probléma okára. Jézus arcának megjelenítésében festőtársa iránt érzett gyűlölete akadályozta meg. Csak miután kibékült vele, és Júdás arcát átfestette, volt képes Jézus arcát megfesteni és mesterművét befejezni.
Annak, hogy olyan nehezen fogadjuk el Isten bocsánatát, többek között az lehet az oka, hogy mi magunk nehezen bocsátunk meg másoknak. Ezért mondta Jézus: „Mert ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok" (Mt 6,14). Ha azt akarod, hogy Jézussal való kapcsolatod olyan legyen, amilyennek lennie kell, bocsáss meg ellenségeidnek, és tégy meg minden tőled telhetőt annak érdekében, hogy bemutasd nekik Krisztus szeretetét.
2. A festmény elkészítése többek között azért tartott négy évig, mert amikor már majdnem készen volt, da Vinci egyik barátja megjegyezte, hogy milyen hihetetlenül megragadó a kép - különösen az asztalon lévő ezüstserleg. „Ez briliáns, gyönyörű!" - mondta. „Azonnal megakadt rajta a tekintetem." Erre da Vinci olyan dühös lett, hogy azonnal átfestette a serleget, és eltüntette a képről. Jézusnak kell a festmény középpontjában lennie, nem pedig a serlegnek. A figyelemnek teljesen őrá kell összpontosulnia; mindent el kell távolítani a festményről, ami elvonja Jézusról a figyelmet.
Mi van a te életed középpontjában? Mindent el kell távolítanunk, ami Krisztus elé tolakodik, vagy megakadályoz abban, hogy őt szolgáljuk. Krisztusnak kell életünk középpontjában lennie (lásd Fil 1,21).
[1] Santa Maria delle Grazie templom melletti refektóriumban (kolostorok közös ebédlője)