Címlap
Velünk az Isten!
Jóhír (evangélium): Isten velünk van, ki lehet ellenünk?!

Main navigation

  • (Jóhír) Velünk az Isten
  • Kategóriák
    • Kategóriák
    • Arhívum
    • Szójegyzék
    • Újak
  • Előadások
    • Lejátszási listák (opens in new tab)
    • Boldog élet titkai (opens in new tab)
    • Bibliai események kronológiája (opens in new tab)
    • A Messiás élete - párhuzamos evangéliumok (opens in new tab)
    • A római levél (opens in new tab)
    • Alaptanítások (opens in new tab)
    • Jézus próféciái - Utolsó idők
    • Szösszenetek (opens in new tab)
    • Vegyes (opens in new tab)
  • Ajánló
    • Ajánló
    • Filmek
    • Videó
    • Könyvek
    • Zene
    • Bibliai kalandtúra (opens in new tab)
    • Válaszok a kérdéseidre (opens in new tab)
    • Kapcsolat
  • Online Bibliák
    • EFO Biblia (opens in new tab)
    • Károli (opens in new tab)
    • Revidiált újfordítás (2014) (opens in new tab)
    • Bible Hub (opens in new tab)
    • Bibliatársulat (opens in new tab)

Elvitte a szél

boldogság
harag
fájdalom
kezdés

A liget területén lévő pázsit közepén kinyílott egy pár pitypang.  Az egyik szép sárga virágú, erős fejlettebb volt, mint a többi.  Derűs képet nyújtott, mint a májusi este.  A virág hamarosan magba szökött. Hópehelyhez hasonló, könnyű kis ejtőernyők övezték a magjait.  Terveket szőttek és találgatták:
- Hol tudunk majd gyökeret verni?  Ki tudja?  Csak a szél tudja.
Egy szép napon elragadta őket a szél. A magocskák belekapaszkodtak az apró kis ejtőernyőkbe és tovarepültek.
- Sziasztok... Sziasztok.
Többségük sikeres repülés után mezőkön, kertekben kötött ki.  Csak egy volt közülük, amelyik nemsokára egy járda szegélyében lévő kis hasadékba esett.  Csak egy jelentéktelen kis rögben kapaszkodott meg.
- Ez mind az enyém - mondta.
Fontolgatás nélkül helyet foglalt. Csírát és gyökeret engedett a szűk kis repedésben.  Pár méterre tőle egy düledező padocskán egy fiú üldögélt.  Tekintete zavart és felindult volt. Nagy gondja lehetett, mert kezét ökölbe szorítva, kétségbe esve hadonászott. Észrevett két gyenge kis levelet a cement közötti repedésben.
- Kár a gőzért, nem fogsz boldogulni, úgy jártál mint én - és eltaposta a fiatal hajtást.
Másnap észrevette, hogy a megnyomorgatott hajtás kiegyenesedett és a két levélből négy lett. Hosszú ideig szemlélte a bátor kis hajtást.  Sőt, naponta visszatért hozzá. Föltűnt neki, hogy rövid időn belül kinyíltak a sárga virágok és virítottak mintha boldogságukat hirdetnék. Az idő múlásával a fiú úgy érezte, hogy a harag és a megalázás fájdalma enyhülni kezd benne. Kiegyenesedett és teleszívta tüdejét friss levegővel. Érezte, hogy a gondjai tovaszállnak. Megvan! Nekem is lehetséges egy újrakezdés. Nevetni és sírni szeretett volna. Megsimogatta a virágokat.
A növények is megérzik, ha szeretik őket. A pitypangnak is ez volt élete legszebb napja.

Ne kérdezd a széltől, miért ragadott magával.  Küzdj, dolgozz akkor is, ha a cement rideg keze fogva tart.

5Móz.30.19 Bizonyságul hívom ellenetek a mai napon a mennyet és a földet, hogy elétek adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd hát az életet, hogy élhess, te is, és utódaid is.

Könyv kereszthivatkozásai ehhez: Elvitte a szél

  • ‹ Elveszett és megtaláltatott
  • Fel
  • Ennek az egynek nem mindegy ›