08.25 Kiben bízol?
„Sőt, mi magunk is elszántuk magunkat a halálra azért, hogy ne önmagunkban bizakodjunk, hanem az Istenben, aki feltámasztja a halottakat;" 2Korintus 1,9
Jóhír (evangélium): Isten velünk van, ki lehet ellenünk?!
12.26 Csak Isten ígéreteiben bízzál!
Hiszen ez nem isteni ígéret - mondhatja valaki, és igaza is van. Nem Isten, hanem egy ember ígérete, és ezért nem is vált valóra. Péter komolyan hitte, hogy meg tudja tenni, amit mondott. De az olyan ígéret, amelynek nincs jobb alapja, mint egy ember elhatározása, az eleve kudarcra van ítélve. Alighogy jött a kísértés, Péter megtagadta mesterét, sőt tagadását esküvel is megerősítette.
10.06 Megszabadulás az asszíriaiaktól
Ézsaiás 36,1-37,38
EZÉKIÁS „BÍZOTT AZ ÚRBAN, Izráel Istenében", úgy, hogy nem volt hasonló őelőtte, sem az ő napjai után, 2Kir 18,5. Rossz apának volt a jó fia. Akház, az apja, eladta önmagát és Júdát az asszíriaiaknak. Elhagyta Jahve imádatát, 2Kir 16,10-18. Ezékiás helyreállította az imádatot és fellázadt Asszíria királya ellen, megtagadva, hogy hűbéres király legyen. Következésképpen Asszíria királya Júda ellen vonult. Két alkalom volt, amikor az asszíriaiak feljöttek Jeruzsálem ellen; hasonlítsuk össze gondosan a következő igehelyeket: 2Kir 18,1-37; 2Krón 32,1-21; Ézs 36-37.
03.24 Jó emlékezet
5Mózes 8,1-20
MÓZES 5. KÖNYVÉNEK egyik kulcsszava, hogy emlékezzél. Ez az angol szövegben 14-szer fordul elő, és mai olvasmányunknak fő témája. Mózes ragaszkodik hozzá, hogy Isten Igéjének első helyen kell lennie választott népének életében. Amire szükségük volt, az az, hogy megtartsák a parancsolatokat életük és boldogulásuk érdekében, 1. v. A fejezet végén az ítélet oka félre nem érthető módon hangzik el: „mert nem hallgattatok az Úrnak, a ti Isteneteknek szavára", 20. v.
A nagy titok
Sok-sok évvel ezelőtt élt Indiában egy bölcs, aki azt mondta, hogy egy nagy titkot őriz egy varázs ládában, ami az élet minden területén sikeressé teszi, és ezért a világ legboldogabb emberének tartja magát. Sok irigy király ajánlott neki hatalmat és pénzt, még meg is próbálták ellopni a ládát, mind hiába. Minél jobban próbálkoztak a megszerzésével, annál boldogtalanabbak lettek, mert az irigység nem hagyta élni őket. Így teltek-múltak az évek és a bölcs egyre boldogabb lett. Egy nap egy kisfiú toppant be hozzá és azt mondta: