Nincs. Vannak ugyan olyan igeversek a Bibliában, amelyek látszólag ellentmondanak egymásnak, de ha egy kicsit is közelebbről megvizsgáljuk a kérdéses igeszakaszokat az eredeti nyelvű szövegben, és figyelembe vesszük a szövegkörnyezetüket meg a szöveg keletkezésekor jellemző kulturális és földrajzi hátteret is, akkor ezek az ellentmondások kitisztulnak. Íme egy példa: A Lukács evangéliuma 18,35 szerint Jézus meggyógyított egy vak embert, „amikor Jerikóhoz közeledett". Ezzel szemben, a Márk 10,46 szerint, Jézus akkor gyógyította meg a vakot „amikor kifelé jött Jerikóból". Erre a kritikusok azt mondják, hogy akkor valaki (vagy Lukács, vagy Márk) biztosan hibát követett el! És valóban látszólag így is van. Mi tehát a megoldás?
Egy Ernest Sellin nevű német régész, aki 1907 és 1909 között Izraelben dolgozott egy ásatáson, felfedezte, hogy Jézus idejében Jerikó úgynevezett „ikerváros" volt: a régi Jerikó (Józsué ószövetségi történetéből) mellé épült az új, római város. A két város - melyeket egyaránt Jerikónak hívtak - kb. egy mérföldnyire (1.6 km) volt egymástól. Tudván, hogy Jézus idejében két Jerikó nevű város is létezett, megoldódik a látszólagos ellentmondás. Lukács arra a városra utalt, amelyikhez közeledett Jézus, Márk pedig arra, amelyiket éppen elhagyta. A vak meggyógyítása akkor történt, amikor Jézus az egyik városból a másikba tartott. Tehát nem az evangélisták tévedtek, hanem a Biblia azon kritikusai, akik nem ismerik az első századi római és zsidó földrajzot.[1]
Az evangéliumokról:
„Magánéletemben is csak egy irodalomkritikus és történész vagyok, hisz ez a foglalkozásom... Ennek alapján kész vagyok kijelenteni, hogy ha bárki azt gondolja, hogy az evangéliumok legendák vagy kitalált regények, akkor ezzel csak azt mutatja, hogy mennyire nem ért az irodalomkritikához. Már rengeteg regényt elolvastam, meg elég sokat tudok az emberiség hajnalán keletkezett legendákról is, és szilárd meggyőződésem, hogy az evangéliumok nem ezekhez hasonló történetek."
C.S. Lewis (1898—1963), a Cambridge-i Egyetem középkori és reneszánsz irodalom professzora; Christian Reflections, 1967, 209. oldal [Keresztény elmélkedések].
[1] Mindenkinek, aki a Bibliát tanulmányozza, ajánlom, hogy szerezze be a következő könyvet: Dr. Norman Geisler és Thomas Howe, When Critics Ask (Amikor a kritikusok kérdeznek) (Baker Books, 1992.) Ez egy kiváló kézikönyv, amely a Bibliával kapcsolatban felvetődő nehéz kérdésekről ír. Mindenképpen olvasd el az előszót is, ahol Geisler és Howe azt a 17 hibát vizsgálják meg, amelyeket a kritikusok a Biblia értelmezése során elkövetnek. Két másik kitűnő forrás: Gleason Archer, New International Encyclopedia of Bible Difficulties (Új Nemzetközi Enciklopédia a Biblia nehézségeiről) (Zondervan; új kiadás, 2001.); és Walter Kaiser, Peter Davids, F.F. Bruce, Manfred Brauch, Hard Sayings of the Bible (A Biblia nehéz mondásai) (Intervarsity Press, 1996). Ezenkívül sok hitvédelemmel foglalkozó internetes oldal is van, amelyek a látszólagos ellentmondásokat taglalják. Például lásd: carn.org vagy christiananswers.net. [Magyarországon: apologia.hu - a ford. megj.]