Skip to main content

24. Hogyan (vagy honnan) szerzett magának Káin feleséget?

Hogyan (vagy honnan) szerzett magának Káin feleséget?[1]

Nyilvánvalóan Ádám és Éva vérvonalából házasodott meg, valószínűleg egyik testvérét vagy unokahúgát vette el. Az 1Mózes 4-ben említett három fiún - Káinon, Ábelen és Séten - kívül Ádámnak és Évának voltak más gyermekei is. Éppen a következő fejezet írja, hogy Ádámnak és Évának születtek még fiai és lányai (1Mózes 5,4). Egyes kritikusok persze azonnal rávágják, hogy: „De hiszen Isten megtiltotta a vérfertőzést!" Pedig Isten ekkor még nem tiltotta meg a családon belüli kapcsolatot, hanem csak jóval később, Mózes idejében (kb. Kr.e. 1446-ban)[2], miután a génállomány már hosszú éveken át szennyeződött a bűn következtében (lásd 3Mózes 18-20)[3].


A Biblia-értelmezési hibákról:

„...tapasztalatom szerint, amikor a kritikusok előállnak ezekkel a kifogásaikkal, akkor mindig megsértenek egyet a Szentírás értelmezésének tizenhét alapszabálya közül... Például feltételezik, hogy a megmagyarázatlan valóban megmagyarázhatatlan... vagy egy adott szakaszt nem a szövegkörnyezete fényében vizsgálnak... esetleg egy részleges beszámolót hamis beszámolóként könyvelnek el... a bonyolult igeszakaszokat nem a tisztán érthetőek fényében értelmezik; homályos szövegrészre alapoznak valamilyen tanítást; elfelejtik, hogy a Biblia egyszerű, mindennapi nyelven íródott; és arról is megfeledkeznek, hogy a Biblia különböző irodalmi eszközöket használ..."

Norman Geisler, Ph. D., több, mint 60 könyv szerzője és társszerzője, köztük a When Critics Ask (Amikor a kritikusok kérdeznek) című népszerű kézikönyvé, amely a Biblia látszólagos ellentmondásait és állítólagos hibáit boncolgatja. A fenti idézet Lee Strobel, The Case for Faith c. könyvében található interjúból való. 137-138. oldal [A hit-dosszié].


A régészetről:

„Kategorikusan kijelenthetem, hogy soha semmilyen régészeti felfedezés nem mondott ellent egyetlen bibliai utalásnak sem. Temérdek olyan régészeti leletet találtak, amelyek egyértelműen megvilágítanak, vagy pontos részletekkel megerősítenek számos, a Bibliában található történelmi állítást. Ugyanakkor a bibliai leírások helyes értelmezése is gyakran vezetett elképesztő felfedezésekhez."

Nelson Glueck, Ph.D. (1900-1971), ismert régész, író, a Közel-Keleten több mint 1000 lelőhely felfedezője, szerepelt a TIME Magazin címlapján 1963-ban; Rivers in the Desert, 1959, 136. oldal [Folyók a sivatagban].



[1] A következő a dilemma: Az 1Mózes 4. fejezete szerint Ádámnak és Évának három fia volt: Káin, Ábel és Sét. Aztán az 1Mózes 4,17 azt írja, hogy Káin a feleségével hált, aki egy gyermeket fogant méhében, Énókot. Ha Ádám és Éva voltak az első Isten által teremtett emberek - kérdezik a szkeptikusok —, akkor honnan a csodából vett Káin feleséget?

[2] Azt, hogy az Egyiptomból való kivonulás dátuma Kr. e. 1446, amelyet röviddel ezután a Törvény Mózesnek való átadása követett, „bibliai feljegyzésekkel és régészeti bizonyítékokkal támasztják alá. Először is, az 1Királyok 6,1 szerint Salamon templomát 480 évvel a kivonulás után kezdték építeni (uralkodásának negyedik évében). Mivel Salamon uralkodásának negyedik éve Kr. e. 966 volt, ez azt jelenti, hogy a kivonulás Kr. e. 1446-ban történt. Továbbá, Jefte idejében (kb. Kr. e. 1100) Izrael már 300 éve az ígéret földjén élt (Bírák 11,26). Így hát ez a 300 év, plusz a pusztában való bolyongás 40 éve, meg még egy kis idő Hesbón elfoglalására, körülbelül a Kr.e. 15. század közepére teszi a kivonulást." Bible Knowledge Commentary / Old Testament (A Biblia Ismerete Kommentársorozat / Ószövetség, Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány, 1997-2001) (1983, 2000 Cook Communications Ministries).

[3] Jim Tetlow ezt írja: „A közeli rokonok közötti házasság gyakori volt az ókori világban. Ennek ellenére Krisztus előtt 1500 körül Isten megtiltotta ezt a gyakorlatot. Az ok rendkívül egyszerű: a genetikai mutációknak (az átokból fakadóan) egyre inkább növekedett a hatása. Habár Káin még biztonsággal elvehette feleségül a nővérét, mivel a genetikai készlet abban az időben még elég tiszta volt, Mózes idejére a genetikai hibák már súlyosbodtak. Ma genetikusok bizonyítják, hogy egy közeli rokonnal házasodó ember sokkal nagyobb valószínűséggel ad tovább genetikai rendellenességet a gyermekének, mert a rokonok nagyobb eséllyel hordozzák ugyanazt a hibás gént, és így a közös utódaikban nagyobb eséllyel jut kifejeződésre ez a genetikai hiba." 101 Scientific Facts and Foreknowlegde (Eternal productions, 2005, 48. szám) (101 tudományos tény és ismeret).