Skip to main content

01.05 Bőséges jutalom

Dátum: 
2018.01.5

1Mózes 15,1-5

BŐSÉGES JUTALOM

Ez a harmadik elmélkedésünk a 14. fejezetben feljegyzett eseménnyel kapcsolatos isteni címekről. Ábrahám, noha e földi uralkodók vették körül, "a Magasságos Istent" ismerte el, és bár néhány királyság jutalmat ajánlott, úgy ismeri Istenét, mint aki a "menny és föld birtokosa". Most meg fogja tanulni, hogy nem fog veszteséget szenvedni, ha elutasítja az emberek jutalmát, mert Istene az ő "bőséges jutalma".
Ez Isten ötödik kijelentése Ábrahámnak, és úgy kezdődik, hogy "ne félj", mivel egy jellegzetes félelmet vesz célba. Ez a félelem, amely a 2. és 3. versben tárul fel, a gyermektelenségtől való félelem. Ez nem valamilyen anyagi, vagy testies szempont, hanem szellemi. Ábrahám megérti, hogy a 12. fejezet áldásai örököst igényelnek a teljesüléshez, és Isten kegyelmesen megengedi neki, hogy teljesen kifejtse aggodalmát. Aztán Isten megnyugtatja, és megerősíti, hogy az ő magva nemcsak földi lesz, hasonló a föld porához, 13., 16., hanem mennyei is, hasonló a csillagokhoz, 15,5. Ez az egész áldás olyan, mint a miénk, és azon a tényen alapszik, hogy "hitt az Úrnak", ami először itt van említve a Szentírásban, a 6. versben.
Ábrahám sok jutalmat fog kapni mind anyagilag, mind szellemileg. De a címünk azt is elmondja, hogy nemcsak arról van szó, hogy Isten jutalmat ad, hanem hogy Ő maga is a jutalmunk. Ezt talán nekünk könnyebb megértenünk, mivel hitünk az Úr Jézus történelmi megjelenésére támaszkodik, és nem annak várására. Tudjuk, hogy Ő számba vesz minket, és mindenkinek "dicsérete Istentől" lesz, de személyesen is jutalom Ő a számunkra, mind most, mind a dicsőségben.
Jelenleg is jutalmunk Ő, mivel alkalmunk van szemlélni Őt a Szentírásban, és élvezni a közösségét. Kilátásunk van arra, hogy vele legyünk, élvezzük jelenlétét, és "az elrejtett mannával" táplálkozzunk. Noha csodálatosak ezek a jutalmak, tökéletessé ezután válnak majd, mert "még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá", 1Jn 3,2.
Ábrahámhoz hasonlóan értékelhetjük, hogy ez a valaki több, mint csupán jutalom. Ő a mi "bőséges jutalmunk" mind most, mind az örökkévalóságban. Ez a kilátás óvjon meg bennünket attól, hogy ennek a világnak közönséges, mulandó jutalmait keressük!

1Móz. 15.1-5 E dolgok után lőn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én paizsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bőséges. És monda Ábrám: Uram Isten, mit adnál énnékem, holott én magzatok nélkűl járok, és az, a kire az én házam száll, a Damaskusbeli Eliézer? És monda Ábrám: Ímé énnékem nem adtál magot, és ímé az én házam szolgaszülöttje lesz az én örökösöm. És ímé szóla az Úr ő hozzá, mondván: Nem ez lesz a te örökösöd: hanem a ki a te ágyékodból származik, az lesz a te örökösöd. És kivivé őt, és monda: Tekints fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod; - és monda nékie: Így lészen a te magod.