Máté 12,14-21
SZERELMESEM
Ezekben a versekben Máté az Ézs 42-ből idézi, hogy Jahve értékeli szolgáját, Jézust, a Fiát. De verseink egy problémát tárnak fel. A 14. vers a vallási testületről, a farizeusokról beszél, akik hittek Istenben. Jézussal kapcsolatos ítéletüket illetően ez van feljegyezve: "tanácsot tartottak ellene, hogyan veszíthetnék el Őt" (Rev. Károli). Így ellentétet látunk Isten és a vallásos emberek között, akik azt gondolták, hogy Őt képviselik. A vallási hatalom egyetértett Istennel erkölcsi kérdésekben, de választott szolgáját illetően nem, akiről pedig Isten azt mondja, hogy "szerelmesem".
Amint múlt az idő, nyilvánvalóvá vált, hogy a vallás határozata igaz volt. Főbüntetésként Jézust az emberek keresztre feszítették. Isten nem küldött angyalokat a megszabadítására. De három nap elteltével Isten tett egy kijelentést, amely visszhangzott az egész világon és korszakokon keresztül. Isten feltámasztotta Jézust a halálból!
Péter pünkösdkor már bátran hirdeti Izráelnek: "Tudja meg tehát Izráel egész háza teljes bizonyossággal, hogy Úrrá és Krisztussá tette Őt az Isten: azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek", Csel 2,36. Az evangélium nem emberi érdem, vagy jótékonyság, hanem elsősorban egyetértés Istennel a Fiára vonatkozóan. Az ember nem lehet igaz Isten előtt, amíg nem ért vele egyet az Úr Jézus Krisztussal kapcsolatban, akit Isten a feltámadás által "szerelmesemmé" nyilvánított. A birtokos végződés Istent személyesen összekapcsolja Krisztus Jézussal. Nos, ha Isten gyönyörködött Jézus Krisztusban, akkor mi gondolkodhatunk-e másként? Szívünk vallomásával magunkat az Úr Jézushoz kötve Istenhez kötjük magunkat, Róm 10,9.
Péter levele bemutatja az Úr Jézust, amint belép a mennybe és Isten jobbjára ül, és minden hatalom neki van alávetve. A jobb kéz a felmagasztaltatás és tekintély legmagasabb pozícióját jelenti, amit Isten ad, 1Pt 3,22; Ef 1,20-23. Péter ebben a pozícióban utal az Úr Jézusra, mint Isten választottjára, a fő sarokkőre vagy alapra; amelyet "az emberek ugyan megvetettek, amely azonban Isten előtt "kiválasztott és drága", 1Pt 2,4. Ő Isten igazi Gyülekezetének alapja, és az "Ember", akiben bízunk a jövőre vonatkozóan. Ő az, akit Isten "Szerelmesemnek" nevez.
Mt 12. 14 A farizeusok pedig kimentek, és tanácsot tartottak ellene, hogyan pusztítsák el. 15 Amikor Jézus ezt észrevette, visszavonult onnan. Sokan követték, és ő mindnyájukat meggyógyította; 16 majd szigorúan megparancsolta nekik, hogy mindezt ne hozzák nyilvánosságra, 17 hogy beteljesedjék Ézsaiás próféta mondása, aki így szólt: 18 Íme, az én szolgám, akit választottam, akit szeretek, és akiben gyönyörködöm. Lelkemet adom neki, és ítéletet hirdet a pogányoknak. 19 Nem vitatkozik és nem kiált, az utcákon senki sem hallja szavát. 20 A megrepedt nádat nem töri el, és a pislogó mécsest nem oltja ki, míg az ítéletet diadalra nem viszi. 21 Az ő nevében reménykednek a pogányok.