Zsidók 13,8
UGYANAZ
A keresztyén bizonyságtétel korai napjaiban sok kiemelkedő vezető volt Isten népe között. Voltak meggyőződéses férfiak és nők, akik határozottan hátat fordítottak a judaizmusnak, és szenvedélyesen követték a Krisztusban való élet új eszméit. Néhányan közülük meghozták a végső áldozatot is meggyőződésükért - a vértanúságot. Sokan lettek hősökké. Mind olyan emberek voltak, akiknek hite a többi hívő előtt követendő példaként állhatott. Ez nagyszerű volt, most már azonban meghaltak, és minden, amit tehetünk, az, hogy szerető vonzalommal emlékszünk rájuk, és talán szomorkodunk amiatt, hogy utódaik, a jelenlegi vezetők nem mind olyanok, amilyenek lehetnének. Az idő múlása megváltoztatja a dolgokat, elvárásokat és embereket - néha nagyon drámai módon.
A nagy áldás azonban az, hogy miközben minden vezető meghalt, maga a legnagyobb Vezető még mindig elérhető. Ő változhatatlan tegnap, ma és a távoli jövőben. A régi vezetők már nem segíthetnek, de Ő igen, és meg is teszi. A "tegnap" az örök múltban vonatkozhat Őrá, vagy pedig életére itt a Földön tanítványaival és másokkal. Itt elérhető volt beszélgetésre, tanácsadásra, vigasztalásra és vezetésre. Miközben Ő is eltávozott a Földről, bizonyos értelemben mégsem változott semmi. Ő még mindig elérhető. Valójában most még közelebbről és bensőségesebb módon érhető el, mint azelőtt, és ez így is marad életünk végéig, sőt örökre.
Ő "ugyanaz" egy másik értelemben is. Nem egyik napon szigorú és a másikon hanyag, nem egyik napon irgalmas, és a másikon büntető, nem egyik napon örvendező és a másikon rosszkedvű, nem egyik napon segítőkész és a másikon elutasító. Ő az Ugyanaz - jelleme és törődése sohasem változik. Tudjuk, mit várhatunk, és meg is kapjuk.
Ilyen horgonnyal az életünkben megvalósul a tanács, hogy "különféle idegen tanításoktól ne hagyjátok magatokat félrevezettetni", Zsid 13,9, és nem is leszünk olyanok, mint "a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt", Jak 1,6. Nem, hanem belső békességünk és nyugalmunk lesz, és szilárdak leszünk. Minden körülményünkben tehát Őrá tekintsünk, akitől végső soron függünk, abban a tudatban, hogy örökké él, és sohasem változik. Ő Ugyanaz tegnap és ma és örökké.
Zsid. 13.8 Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz.