PKende
A szombati napra gondoltam, volt egy missziós és evangélizációs szemináriumunk. Sokan ott voltatok. Hálás vagyok mindannyiótokért. A közösség annyira jó volt. Jó volt együtt gondolkodni, beszélni Isten szívéről az elveszettek felé. Ezeket egy évben kétszer csináljuk. Köszönet PGraham-nek a szervezésért, a szolgálatáért; Bartha Attilának, PBerry-nek, P.Fodor János is itt volt velünk.
Ez 47-ben van néhány kedvenc versünk Isten folyójáról. Most csak két verset nézzünk meg ebből. Ez egy fontos jelkép nekünk. Ez 47:8-9: És mondá nékem: Ez a víz a keleti tájékra foly ki, és a lapályra megyen alá, és a tengerbe megyen be, a tengerbe szakad, és meggyógyul a víz. És lészen, hogy minden élő állat, a mely nyüzsög, valahova e folyam bemegyen, élni fog; és a halaknak nagy bőségök lészen, mert ez a víz bement oda, és azok meggyógyulnak, és él minden, valahova e folyó bement.
Nagyon szeretjük ezt a részt, mert Isten munkájának az erejéről beszél. Arról, hogy Isten munkája mennyire ellenállhatatlan ebben a világban. Ézs 22:22 arról beszél, hogy Ő megnyitja, és senki be nem zárja, Ő bezárja, és senki meg nem nyitja. Ez olyan, mint Krisztus Jel 1:18-ban „...nálam vannak a pokolnak és a halálnak kulcsai." Ő az, aki bezár, Ő az, aki kinyit, és az úgy is marad. Mi gyakran nem így látjuk. Sokszor ránézünk a dolgokra, és nem tűnik fel nekünk, hogy Isten munkája annyira ellenállhatatlan lenne. Olyan kicsinek néz ki, nem tűnik erősnek. Páran vannak, akik arra mennek, vagy kevesen jönnek össze, vagy kicsi döntések történnek. Nem látjuk a nagyságát, nincs nagy csillogás, nincs nagy hangerő.
Ám ahogy megnézzük ezeket a verseket, azt látjuk, hogy ez a folyó halad és visz minket, akik benne vagyunk. Ez Isten akaratáról beszél nekünk. Isten akarat az, hogy a hívők az Ő tökéletes akaratában járjanak. Ne alkudjunk meg valami kevesebbért! Ne zablával és kantárral kelljen vezetni minket Zsolt 32:9-ben, hanem hogy Ő vezethessen bennünket. Akar vezetni minket, vinni minket könnyedén. Ezért adott nekünk - Ef 4:11 - pásztorokat, tanítókat, evangélistákat. Kik a pásztoraink? PGraham, PLaci, ...
Kik a tanítóink Bibliaiskolában, Bibliatanulmányokon? Ezek azok az emberek, akiknek megbízhattok a szolgálatában. Sokan vannak, akik akarnak tanítani, de nem tudják, miről beszélnek. Jót teszel neki, ha nem hallgatsz rá :-), mert nem lesz felelős valamiért, amit rosszul mondott.
Kik szolgálnak valamilyen csapatban a gyülekezetben?
Kik éhesek Isten Igéjére? Isten ad nekünk testvéreket. Ezért van, hogy gyakran halljuk beszélgetésen ezt a kérdést: Hogyan tudom Isten akaratát ...? Hányan hallottuk már legalább százszor ezt a kérdést? Unjuk ezt a kérdést? Nem! Dehogyis! Ez a legjobb kérdés, ami hallhatunk. Ez valaki, aki akarja tudni Isten akaratát. Ez arról szól, hogy Isten munkája zajlik.
Ahogy olvassuk ezekben a versekben: ez erőteljes, és viszi a hívőt, és elvégez valamit bennünk. Mennyei Atyánk! Kérünk Téged, hogy szolgálj felénk a Te igédből gazdagon. Adj nekünk a Te szívedből a Te szentséged szerint a Te dicsőségedre! Jézus nevében. Ámen.
Isten folyója. Mit látunk erről a folyóról? Amikor erről beszélek, az igazán azt jelenti, hogy Isten akaratában lenni. Mit látunk erről a folyóról? Három dolog:
1) A Szent helyről jön ki. És ez arról szól, hogy Isten akarata mindig hordozza ezt. Mindig szent. Nem közönséges, nem durva, nem alantas. Nem valami megszokott dolog. Ha Isten akaratában járok, abban szentség van. Valami csodálatos érték. Valami mély az életünkben. Ez a folyó a szentélyből jön ki. Isten akarata megegyezik az Ő természetével, és az szent, és nem fog megváltozni. Isten akarata nem lesz soha olyan, hogy valami mocskos dologban legyek. Nem lesz olyan, hogy valami közönségesben legyek. Uram, óvj meg minket!
2) Ennek a folyamnak iránya van. Bemegy a tengerbe. A tenger az elveszett népekről szól. Az a világ nemzeteiről szól Jel 17-ben. Isten akarata elvezet egészen a világig. Elvezet az emberek eléréséhez. Ez az Ő szíve vágya. Ha az Ő akaratában vagyok, akkor elvisz engem egy elveszett emberhez, aki felé szolgálhatok. Elvisz engem valakihez, aki éhes erre, és beszélhetek erről vele. Isten akarata csodálatos módon elvisz minket az elveszettekhez. Néha használjuk ezt a kifejezést: Istentől való találkozás, amikor odahoz valakit az utadba.
Ma mesélte egy testvér, hogy egy ügyféllel mentek egy bankba. Mondta az ügyfél: „Jókor fektetek be, pont összedől az Európai Unió." „Ááá, nem fog összedőlni." - mondta a testvérünk. „Miért tudsz valamit?" „Igen, tudok valamit. Bizonyos, hogy az Európai Unió nem fog összedőlni." „Honnan tudod ezt?" „Hát, nem pénzügyi okokból." :-) „Olvastam a Bibliát, képzeld!" - és az illető nyilván csak nézett.
Isten odahoz elénk lehetőségeket, és az Ő akaratában elveszetteket találunk.
3) A vizek meggyógyulnak, ahova e folyó bemegy. Egy folyó belefolyik a tengerbe, akkor a tenger édesvíz lesz? Nem! A folyó vize eloszlik, és észre sem lehet venni egy kicsit messzebb már, hogy ott édesvíz volt. Minden sós marad, és ugyanúgy ihatatlan. Isten akaratának azonban hatalma van. Az nem a természeti módon működik. Egy hívő ezer ember között hatalmas áldás lehet. Hatalmas befolyás lehet, mert az üzenet, amit kaptunk, romolhatatlan. 1Pt 1:23-ban romolhatatlan magból születtünk újjá. Bárhová bemegyünk, nem nekünk kell sóssá válni, mint a világ, nem nekünk kell felvenni a világnak az ízét, hanem bemegyünk valahova és áldássá tehetjük azt a dolgot. Isten rajtad keresztül meggyógyíthat nagyon sokat. Lehet, hogy nem is tudod, lehet, hogy nem is látod, ha magadra nézel, azt mondod: „Én? Ugyan már! Ne nevettess!" De, igen! Mert romolhatatlan magból születtél újjá. A mag, ami benned van, az romolhatatlan. És ha továbbadod, az újra romolhatatlan. Megint ugyanaz a minőség. Minden újjászületett ember minden nemzedékben kétezer éve ugyannyira újjászületett. Nem csökkent a minősége a dolognak. Nem úgy van, hogy: „Pál meg Péter! Na, azok igazán újjá voltak születve! De ma, Laci, Ildi, Kriszti ... csak egy picit vagyunk újjászületve." Nem! Mert bárhová bemegy ez a folyó, meggyógyítja a vizeket. Mert ilyen Isten akarata. Ha visz minket Isten akarata, ha abban járok, akkor az gyógyító erővel bír.
Miért beszélek erről? Miért fontos ez? Mert van egy másik folyam a világban. A világ gondolkodása 1Jn 3:6-8 és 1Jn 2:15-16-ban mondja nekünk János apostolon keresztül a Szent Szellem: „Ne szeressétek a világot ... Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, a szem kívánsága, és az élettel való kérkedés, nem az Atyától, hanem a világtól van."Az Úr azt mondja, ne ebben éljünk. Nem az a célja az újjászületésünknek, hogy minden ugyanúgy maradjon, hogy továbbra is a régi természetem kívánsága szerint járjak, hogy a szemem vágyai vezessenek, hogy az ambícióm vezessen engem. Ne ez legyen a szívünkben! Mindnyájan ezen a világon megyünk keresztül. Nincs különbség. Minden hívő itt van a világban. Isten így csinálta meg. Jn 17:14-16 Jézus azt mondja: nem azért imádkozom, Atyám, hogy kivedd őket ebből a világból, hanem azért, hogy tartsd meg őket ebben a világban, mert nem e világból valók, és ezért gyűlöli őket a világ. Hívő vagy? Ebben a világban vagy, de nem ebből a világból való vagy. A természeted nem egyezik meg vele. Úszhatsz vele, de soha nem fogsz beleilleni többé. Ha hittél Jézus Krisztusban, akkor az az irány nem a tiéd. Mindig lesz valamilyen konfliktus, mindig valami keserűség, megszomorodás, zavar. Soha nem lesz könnyű abba az irányba menni.
Egyszer Baltimore-ban egy evangelizáción kimentek a kocsma negyedbe. Ott volt egy ember kissé illuminált állapotban, de azért magánál volt. Beszélgettek vele és aztán abban az állapotában hozott egy döntést és hitt Jézus Krisztusban. Pár hét múlva találkoztak vele és azt mondta: „Figyelj! Amit csináltatok velem, hogy lehet ettől megszabadulni? Nem tudok bemenni egy kocsmába és nyugodtan lazítani a haverjaimmal. Én azt az életet ... Mit csináltam?" Ez egy rossz példa, nem az a cél, hogy ilyenek legyünk. Mégis, van benne egy fontos gondolat. Nem mehetek abba az irányba úgy, hogy könnyű legyen. Ha könnyű, akkor vigyázat, mert lehet, hogy csak beszélek róla és nem igazi a szívemben.
Az az irány nem a miénk. Isten azt mondja, hogy: „ebben a világban vagy, de nem ebből a világból. Légy az Én akaratomban." Van egy folyó, amely ennek a világnak az akarata. Van azonban egy másik is, ami szintén jelen van, és mi ismerjük ezt, látjuk ezt, megvan az Ő akarata az életünkben. Zsolt 46:5-ben van egy folyam, a melynek ágai megvidámítják az Istennek városát. Isten akarata a mi életünkben. Felkavarja a szívünket. Örömet hoz nekünk. Járok az Ő akaratában és felfrissülök, megvidámodok és örömöm van benne. Lehetséges ez, hogy nekem ilyen életem legyen? Ha valaki rám néz, aki nem ismeri az Urat, és azt mondja: miről beszélsz? Én pedig azt felelem: „Megismerheted ezt. Gyere át ebbe a folyóba! Gyere, ismerd meg! Gyere, találkozz ezzel!" Így érdemes járni, így érdemes élni!
Az Úr azt mondta a tanítványainak is Jn 4:32-ben: „Nekem van egy eledelem, és ti nem ismeritek ezt", és ez Isten akarata volt. Járt Isten akaratában, és habár éhes volt, aztán nem volt az, mert öröme volt, és felfrissült ebben. Ez olyan, ami megtörténhet velem is. Élem az életem, kicsit meg vagyok keseredve hívőként, meg vagyok fáradva, és az én testvérem azt mondja: „Van itt egy folyó, van itt egy étel, van itt egy akarat, van itt egy irány, van itt egy gyógyulás, amit nem ismersz." „Tényleg?" „Igen. Gyere, járj velem!" Ezért hiszünk a tanítványságban. Legyenek hívők, akiknek a hitét követjük. Példaképeink a gyülekezetben. „Megismerhetném az örömet, ami neked megvan?" Persze. Ez nem exkluzív klub. Nem kizárólagos dolog. Nem kicsi klikk. Hanem Isten akarata, hogy mind tanítványok legyünk aszerint a kapacitás szerint, amit adott nekünk. Aszerint a lehetőség szerint, amit kaptunk. Egyetlen hívőnek sem Isten akarata, hogy a másik irányba ússzon.
Ha Isten akaratát választom, akkor egy értelemben szembe úszom az árral - a világnak az árjával. Van egy egész világi motiváció és vágy, amely nem támogatja azt, amiről beszélek. Felismerhető a dolog? Találkoztok ezzel? :-) Ismerjük ezt, mindannyian találkozunk ezzel. A mi korunk nem arra tanítja az embereket, hogy hozzanak meg nehéz döntéseket, és aztán álljanak meg mellettük. Hanem inkább azt mondja a mi korunk: „Válaszd azt, amit élvezel! Válaszd azt, ami tetszik! Neked jogod van a vágyaidhoz." Nem mondja azt, hogy ússz szembe az árral, hanem: „Ússz az árral együtt.
- Miért ne csinálnád? Mindenki ezt csinálja.
- Miért ne kritizálnál? Mindenki kritizál.
- Miért ne lennél negatív? Mindenki negatív.
- Miért ne lennél elégedetlen?
- Miért ne haragudnál? Mindenki haragszik.
- Miért ne lennél depressziós? Mindenki depressziós. ...
- Miért ne mennél ebbe az irányba? Ez a könnyű irány."
Krisztus nekünk azt mondja, menj ezzel szemben. Rendszerint nem így mondjuk. Nem azt mondjuk, hogy lázadj, állj ellen. Egyszerűen csak azt mondjuk, hogy járjunk Isten akaratában! Ez nem lázadás, amit mi csinálunk, nem ellenállás, nem folytonos küzdelem. Ehelyett azt mondjuk: „Figyelj, megtaláltuk a nagy titkot. Ha belépsz Isten akaratába, akkor könnyű menni ebbe az irányba." Isten akarata az a számunkra, hogy megtanuljuk, mi az, hogy szent. Az a szó, hogy szent, mit jelent a mindennapi életünkben? Szeretné, ha megtanulnánk, hogy mit jelent a gyógyulás minden nap az életünkben. Erről szól az Ő akarata. Szeretné, ha megtanulnánk, hogy mennyire szereti ezt a világot. Jn 3:16: Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Kizárólag, ha járok Isten akaratában, kizárólag, ha együtt dobban a szívünk, csakis akkor fogom ismerni ezt, hogy Isten mennyire szereti az elveszetteket.
Isten akarata. Nem valami negatív dolog. A világ szeretné elhitetni ezt veled. „Értem én keresztény vagy. Az azt jelenti, hogy szabad ezt, nem szabad azt, nem szabad amazt. Azt jelenti, hogy nem nézegethetsz más nőket, mint a feleséged." „Nem, ellenkezőleg! Én gyönyörködöm a feleségemben. Miért érdekelne egy másik nő?" „Ja, értem. Te nem lehetsz kritikus." „Nem. Én megtanultam dicsérni, és örvendezek abban, amikor valakit felemelhetek, felépíthetek, szerethetek." A világ szeretné azt mondani: amit te élsz, az negatív, az elvesz tőled, az egy tilos-táblákkal teli út. Isten azt feleli, dehogyis! Ez az Én folyóm, az Én akaratom, ez Én utam. Ez az, ami gyógyít mindenütt. Ez az út szent mindenütt. Ez az út szeret és szolgál mindenütt. Ez nem egy negatív, nem egy tagadó út.
Jn 14:6-ban Jézus azt mondta: "Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam." „Én vagyok az út az Atyához." Van egy cél, az Atya, amerre érdemes menni. És ha a cél méltó, akkor az út is érdemes. Akkor érdemes járni ezen az úton.
A világ megfordítja ezt: „Ha az út szép, ha könnyű és élvezem, akkor biztos a cél is olyan lesz." Tényleg így működik? Statisztikák vannak róla, hogy házaspárok, akik nagy megpróbáltatásokon mentek keresztül - akár úgy is, hogy az egyikük hűtlen volt -, de megmaradtak együtt, az életük végén nagyon szeretik egymást és nagyon élvezik a házasságukat, és nagyon bizonyosak egymás szeretetében. Ez nem keresztény statisztika. (Nem arról beszélek, hogy a hűtlenségben meg kell maradni.)
Ha a könnyű úton megyek, akkor lehet, hogy nem egy olyan célt találok, amit érdemes megtalálni. Isten azt mondja, ha a cél nagyszerű, akkor érdemes végigmenni az úton. Nem számít, mivel jár. Nem számít, mennyit kell föladni. Ez nem egy kedvelt üzenet, a világ nem ezt kürtöli. Zsid 11:26 példaként teszi elénk Mózest, mert a megjutalmazásra tekintett. Épp ezért végigment az úton. Bevállalt bármit, akár megszégyenülést is, akár gúnyt is. Mert a cél méltó. Gondoljunk ebbe bele, amikor egy nehéz döntés áll előttünk. A gyerekeinknek, tizenéveseinknek hallani kell ezt tőlünk, látniuk kell az életünkben. Bárkinek, aki kapcsolatban van - egy fiú és egy lány -, hallani és tudnia kell ezt. A házasoknak szüksége van rá. Mert a cél túl drága. Ha azonban fordítva nézem, akkor a könnyű választás kivezet a házasságomból. Az időseknek szüksége van erre az üzenetre. Mert ha nem így gondolkodom, akkor félek, jaj, jön az életem vége, bezárkózom, visszahúzódok. Bárkinek, aki ebben a világban él, szüksége van erre az üzenetre.
Miért lenne gond szembeúszni az árral? „Tudod, fárasztó." Ha a saját erőmből próbálom, akkor fárasztó szembemenni a világgal. Isten viszont épp ezért adta nekem az Igéjét. Ezért adta a Krisztus testét. Ezért adta az üzenetet a szívembe, és a Szent Szellemet. És a közösséget. És dicséretet. Hogy ne a saját erőm legyen. „Tudod, nem túl divatos kereszténynek lenni!" Ebben egyetértünk. Tíz-húsz éve még az volt. „Hívő vagy?! Keresztény vagy?! Majd biztos kinövöd, ne aggódj! Majd jobb lesz."
A világban sok nagy ember van. Fogják a pénzt és az egyik zsebből átteszik a másikba. Egyik kontinensről a másikra. Egyik ideológiából a másikba. Annyit tesznek, hogy újra meg újra elosztják ugyanazt a pénzt. Újra meg újra elosztják ugyanazokat az elképzeléseket. A gnosztikusok az apostolok napjaiban - amikkel a Kol és 1Jn bánik -, ma ugyanazok az elképzelések megvannak csak más csomagolásban. Ugyanazok az ideológiák mennek egyik helyről a másikra. Ezek a nagy filozófusok, nagy vallásalapítók, nagy üzletemberek, nagy tanítók, nagy politikusok, nagy vezetők. Az egyik helyről a másikra, az egyik helyről a másikra, ... ugyanabban a rendszerben. Semmi új értéket nem tesznek bele! Nem is tehetik.
Ahhoz, hogy valami értéket adjak hozzá az élethez; ahhoz, hogy valakinek az életében olyan változás történjen az én életemen keresztül, ami örökkévaló, ahhoz Isten akaratában kell úsznom. Másként nem működik. A keresztény életben neked van valamid, ami a világnak nincs meg. „A te kis nyomoronc életed ... mit tudsz hova tenni?" „Be tudok hozni valamit, amit te nem ismersz. Be tudom tenni ebbe a rendszerbe, és ez mindent megváltoztat." A pénz, az ideológiák nem változtatnak meg dolgokat. A szeretet, a gyógyulás, a szentség, az élet érintése rajtunk keresztül, az megváltoztat. Egy ember élete megváltozik. „Ugyan mi az?!" Egy ember, egy lélek, többet ér, mint az egész világ.
Azok az emberek, akik tényleg megváltoztatták a dolgokat, azok nem a világ folyása szerint úsztak. Nem azzal sodródtak, hanem beléptek ebbe a másik folyamba. Livingstone, Husz János, ..., azok az emberek, akik behoztak valamit, Luther-ek, Kálvin-ok, és azok a kicsi hívők, akikről soha nem hallunk, pedig megtették ezt, és mentek Isten akaratában, és megváltoztattak egy életet, meg még egyet, meg még egyet, ...
Egy értelemben könnyű úszni szemben a világ árjával, mert megtaláltuk ezt a másik áradatot: Isten akaratát. Ebben vannak döntéseink nap, mint nap:
1) Zsolt 73:17: bemenni Isten jelenlétébe, bemenni Isten szentélyébe. Nem értettem, amíg be nem mentem Isten szentélyébe. Újra meg újra bemenni az Ő jelenlétébe és Zsid 4:16: magasztaljuk Őt. Zsolt 34:4: magasztaljuk Őt. Zsolt 100:4: menjünk be hálaadással az Ő jelenlétébe. Dicsérjük Őt. Merjük kimondani: Uram, köszönöm, hogy itt vagy az életemben. Ne engedjünk az érzéseinknek, hogy jó napom van, vagy rossz; fel vagyok húzva vagy nem.
2) Kommunikációnk. Ef 4:29: Isten azt mondja, semmi rothadt beszéd ne jöjjön ki a szátokból, hanem csak, ami hasznos arra a pillanatra, az ott szükséges építésre. Annyira könnyen bántunk. Annyira könnyen ígérünk valamit, amit nem tudunk megtartani. Vagy érzéketlenek vagyunk egymással. Egy házasságban soha ne mondd ki a válás szót. Ne engedj az indulatodnak. Hanem Ézs 50:4: halljunk Istentől, hogy tudjuk erősíteni a megfáradtat beszédeinkkel.
3) 5Mózes 28:47: szolgálni Őt örömmel.
Isten folyója nagyon erős. Valóban viszi az embert. Isten akarata nagyon erőteljes, de nem érzed egyből. Néhányan elbátortalanodnak ezért. Ha esetleg úgy vagy ott Isten akaratánál, hogy „nézed, milyen hideg a víz", akkor ne bátortalanodj el. Ne állj meg! Menj mélyebbre benne! Mert Isten akarata, az Ő folyója ilyen, lépésről lépésre megyek bele, és „emelkedik a víz", és egyre jobban érzem az erejét. Az elején nem olyan nyilvánvaló. Az első évben, az első héten, az első napon lehet, hogy azt kérdezem: történt valami? Aztán erőteljes. Visz minket. Hatalmas. Felismerem és élvezem. A szentségét. A szeretetét. A gyógyítását. Lépésről lépésre. Elégedetlen vagy a sebességeddel Krisztusban? Ne törődj vele, csak tartsd az irányt helyesen! Húzódj közel Isten Igéjéhez! Húzódj közel Krisztus testéhez, a testvérekhez! Húzódj közel az Ő akaratához! Ha nem látod a hatását, ne törődj vele, csak menj tovább! Bízz!
Emlékszem, gyerekként láttam jegygyűrűt, és nem értettem, hogy miért jelentős. Aztán eljött a nap, amikor felhúztam az ujjamra, és lerántotta a kezem olyan nehéz volt, olyan súlya volt az életemben. Addig viszont nem láttam a jelentőségét. Ugyanígy van az életünkben. Ma ránézel az Ő akaratára, és nem érted, hogy is van ez? Egy nap aztán olyan lesz, visz, és azt kérdezik tőled: miért arra mész? „Ez a legjobb irány. Élvezem. Gyönyörű. Ez az Ő akarata." „Nehéz lehet neked." „Ó, nem!" „Ennyi mindent nem csinálni!" „Én sok mindent csinálok." Ez a mi életünk. Ámen.
Comments