Skip to main content

Az egyetlen alap - Jézus

Ó, Uram, én erõm és mentsváram, menedékem a nyomorúság idején! (Jer 16,19a)
Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe. (2Kor 4,8)


Istenünk! Segíts nekünk, hogy a te utadat járjuk!

Uram, ne feddj meg haragodban, ne ostorozz indulatodban! Kegyelmezz, Uram, mert elcsüggedtem, gyógyíts meg, Uram, mert reszketnek tagjaim! Lelkem is csupa reszketés, és te, Uram, meddig késel? Fordulj hozzám, Uram, mentsd meg életemet, szabadíts meg, mert irgalmas vagy! Mert a halál után nem emlegetnek téged, ki ad hálát neked a sírban? Belefáradtam a sóhajtozásba. Egész éjjel könnyekkel áztatom ágyamat, könnyeimmel öntözöm fekvőhelyemet. Szemem elhomályosodott a bánattól, fénye megtört sok ellenségem miatt. Távozzatok tőlem mind, ti gonosztevők, mert meghallotta az Úr hangos sírásomat! Meghallgatta könyörgésemet az Úr, imádságomat elfogadta az Úr. Zsolt. 6.2

Más alapot senki sem vethet a meglevõn kívül, amely a Jézus Krisztus. (1Kor 3,11)

Nem vethetünk más alapot. Ezt hallva elõször arra gondolhatunk, hogy Isten azt szeretné, hogy ne másra, hanem Jézus Krisztusra alapozzuk az életünket, hiszen õ a mi üdvösségünk. Azonban ez nem így van. Arról van szó, hogy bármennyire is igyekszünk, nem tudunk más alapot vetni. Nincs más alap, csak Jézus Krisztus. Amikor azzal áltatjuk magunkat, hogy más alapra építkezünk, akkor tulajdonképpen nincs is alapunk. Olyanok leszünk így, mint aki a homokra építi a házát. Ezt pedig az elsõ komolyabb vihar lerombolja. Talán most is azt érezzük, hogy romba dõlt az életünk. Semmi sem sikerül, és senki sincs mellettünk. Üresnek és fáradtnak érezzük magunkat, akiknek már nincsen erejük arra, hogy újra elkezdjék az építkezést. Barátom! Jó hogy még nem kezdted el! Ugyanis hogyha ezt megtetted volna, akkor újra csalódás ért volna. Imádkozz! Vidd a terheidet Isten elé, és fogadd el Jézus Krisztus áldozatát, mely az életet jeleni! Ha nem fogadod el, és nem építesz rá, akkor nem juthatsz el az örök életbe.
Nem áltatlak. Hogyha elfogadod Jézust az egyedüli alapnak, akkor is lesznek viharok az életedben. Ám ekkor már nem fog feldönteni a szél. Biztonságban vagy. De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el. (Ézs 40,31)

Légy kõszálam, sõt sziklaváram, Mivelhogy az vagy énnekem! Mint védtél fényben, ifjúságban, Úgy õrködjél vénségemen! Te rejtettél számos veszélyben, Ha vihar jött nagy hirtelen, Hogy menedék vagy, ma sem kétlem - Légy oltalmazóm, Istenem! (Scholz László)

Mindenható Atyánk! Köszönjük, hogy egyszülött Fiadat adtad értünk, hogy õreá építkezzünk! Köszönjük neked, hogy napról napra megtanítasz bennünket erre. Te sosem fáradsz el, újra és újra kopogtatsz a szívünk ajtaján. Rád építkezünk, így teljes biztonsággal tesszük le terheinket és napi gondjainkat a te kezedbe. Ámen.